-Logo_wine.png){kind=logo}
Wass Albert Összes – a kritikai sorozat
Oldalak száma: 272+64 oldal színes melléklet
Megjelenés: 2020. november 4.
Kötés: Cérnafűzött, keménytáblás
ISBN: 9786156016089
Méret: 222 mm x 145 mm x 25 mm
Ár: 4990 Ft.
Különleges memoár Wass Albert önéletrajza, hiszen a terjedelmes életmű létrehozása mellett épp az emlékirataira maradt a legkevesebb ideje: Még erdélyi időszaka alatt, 1940 körül kezdte foglalkoztatni az önéletírás gondolata, aztán később, már az emigrációban újra és újra visszatért a feladathoz, és számtalan jegyzetet, feljegyzést, tárcát írt a tervezett memoárba. Végül ennek összeállítása elmaradt, az eredeti jegyzetek és címek alapján az író fiai és Takaró Mihály állították össze a Voltam kötetet 2005-ben. A jelen kiadás ezen alapszik, miközben számtalan jegyzettel, levélrészlettel és életrajzi pontosítással egészült ki, ahogy a kötet képmelléklete is pazar képet mutat a tündérország Erdélytől a napsütötte Floridáig. Az önéletrajz lebilincselő olvasmány, benne megjelennek a dimbes-dombos Mezőség hétköznapjai, a Monarchia Erdélye, az első világháborút követő impériumváltás után pedig az erdélyi hétköznapok és a család története is az újkori Romániában. Mindezt alapjaiban söpri el a második világháború, melynek végén Wass Albert Ausztrián át Németországba kerül, hogy aztán néhány évi bizonytalanságot követően 1951 őszén Amerikába jusson el, először Ohióba, majd Floridába, amely második otthona lesz. Európába, Magyarországra vagy Erdélybe nem jutott el többet. Könyve a szülőföld mementója, még akkor is, ha az amerikai létről és kultúráról, az emigráns lét nehézkességéről épp olyan részletességgel ír, mint Vasasszentgothárdról vagy Cegéről, vagy nagymama „tündérkertjéről”.
„Előbb-utóbb távoznom kell. Nem tudom, mikor és nem tudom, hova, csak azt tudom, hogy időm lejárt. A rám bízott feladatot jól-rosszul elvégeztem, s több mondanivalóm nem maradt. Írónak rendelt az Úr, mégpedig abból a fajtából, akinek nem szórakoztatás a feladata, nem is a világ szépségeinek dicsérete, hanem mindössze nemzetének szolgálata. Ezt tettem, ezt végeztem, jól-rosszul, legjobb tudásom szerint. Hídépítő igyekeztem lenni. Hidat próbáltam verni múlt és jövendő között a rendelkezésemre álló jelen felhasználásával. Sajnos, az építőanyag hitványnak bizonyult. A lelki és szellemi nyavalyák által legyöngített lélek nem bírta ki a történelem viharait, s a kiáltó szó, ha lelt is halló fülekre, nem volt képes tettekké kovácsolni a nemzet meggyötört akaratát. Életem egyetlen feladatának nemzetem megmentését ismertem föl.”
Oldalak száma: 304
Megjelenés: 2019. május 31.
Kötés: Cérnafűzött, keménytáblás
ISBN: 9786158121842
Méret: 222 mm x 145 mm x 25 mm
Ár: 4490 Ft.
Kétszeresen is irodalmi szenzáció a kötetben kiadatlan Wass Albert-írások publikálása: egyrészt a két világháború közötti időszak lenyomata, szám szerint mintegy félszáz darab, másrészről pedig a jelen kötet az életműsorozat új kiadásának nyitódarabja, hiszen a revideált, az első közlésekkel és gépiratokkal összevetett, valamint újrafordított kötetek kiadása hiánypótló (de el nem késett) vállalkozás a hányatott sorsú kiadások zavaros évtizedei után.
Wass Albert számtalan lapban publikált a Nimródtól a kolozsvári Ellenzéken át az Erdélyi Gazdáig, korai versei a Vadász Újságban, az aradi Vasárnapban vagy éppenséggel a Debreceni Újságban jelentek meg a húszas évek derekától.
Az írói sikerkorszak a harmincas évektől köszöntött be, ismert írásainak részleteit (Jönnek!, A titokzatos őzbak) például lapoknak is elküldte más és más címekkel. A jelen kötet ezekből is közöl fejezeteket, ahogy a Debrecenben írt levelekből, egészen a háborús időszak passióiig (Levél a Pusztulás Földjéről). A köztük lévő ív pedig a tündérország Erdély: a Mezőség, Kolozsvár, Marosvásárhely, a Kelemen-havasok, Istenszéke, Ratosnya vidéke: mintha csak A funtineli boszorkány helyszínein látogatnánk végig.
Vagy a magyar múlt fejezetein, például így a Koppány haláláról szóló novellában: Nyugat felől hideg szél zuhant lefelé a lankán és éles-karmosan rohanta meg a sátort. Vijjogva ostorozta a fákat, a rónán horkanva bokrosodtak tőle a kipányvázott lovak, s remegő orrcimpákkal kémleltek nyugatnak. Sűrű vérében magába roskadva omlott alá a megnehezült nap, és kínjában pozdorjává tépett párákkal dobálta tele az eget. Farkasok vonyítottak azon az estén, szerte a somogyi mocsarak között, és az erdők rejtett tisztásain csapatba verődve csörtetett a megriadt nemesvad. Napok óta nehéz viharok szagát hordozták a szelek, napok óta véresen borult le az este, és rémült csillagok nyugtalan tűzcsóvái izzották tele az éjszakákat. Messze országokban lakozó bölcsek és jövendőmondók roppant furcsa csillagokat láttak jönni és szétomolni Pannónia fölött, és mindazok, kik ezt a pompás tűzijátékot nézték, egy nagyszerű nép pusztulásáról regéltek a tanítványaiknak.
Oldalak száma: 448
Megjelenés: 2019. október 09.
Kötés: Cérnafűzött, keménytáblás
ISBN: 9786158121859
Méret: 222 mm x 145 mm x 35 mm
Ár: 4990 Ft.
Oldalak száma: 408
Megjelenés: 2020. február 27.
Kötés: Cérnafűzött, keménytáblás
ISBN: 9786158121866
Méret: 222 mm x 145 mm x 35 mm
Ár: 4990 Ft.
Oldalak száma: 240
Megjelenés: 2020. március 5.
Kötés: Cérnafűzött, keménytáblás
ISBN: 9786158121897
Méret: 222 mm x 145 mm x 25 mm
Ár: 4490 Ft.
Wass Albert emigrációban töltött évtizedeinek summázata e különleges kötet, mely három évtized közéleti eseményeit rögzíti. Az amerikai kitaszítottságban-lét különleges feladatot rótt Wass Albertre, aki lármafaként emelt szót az erdélyi kisebbségi helyzet tarthatatlansága ellen, mindazon igazságtalanságokért, amelyek az erdélyi magyarokat érték az újkori Romániában. Abban az Amerikában, ahol senki sem tud semmit Európa történelméről, ahol nem értik az európai gondolkodást-mentalitást, ahol a politika csak marketing, melyben a látványos-hangzatos ígérgetések semmit sem érnek a valóságban, Wilsontól kezdve Kissingerig. A közönyre Wass erdélyi mintát mutat föl: kiadóvállalatot alapít, lapok tucatjait bocsátja útjára, mindezt úgy, hogy előfizető támogatást kér csupán. A felismerés remek, de az újvilági közöny az emigrációt is sújtja, az Amerikai Magyar Szépmíves Céh kiadványai alig jutnak el a közgyűjteményekbe, könyvtárakba és az olvasókhoz, pedig égető szüksége lett volna rá: a kelet-közép-európai emigráció, a cseh, román, szlovák és orosz, képviselői már a Monarchia idején megkezdték a Nyugat dezinformálását, s mire Wass Albert mindezzel szembesült a hatvanas évek Amerikájának egyetemein, a helyzet szinte megoldhatatlannak látszott. Nem véletlen, hogy az amerikai magyar sajtóban rendszeresen publikál Kanadától Ausztráliáig, ami tökéletes képet ad a közíróságról. Célok, feladatok, a nemzeti megmaradás lehetőségei, a hontalanság hitvallása, a román diktatúra valós képe Nyugaton, szellemi küzdelem az általános kulturális és művelődéstörténeti tespedtség közepette, politikai kapcsolatépítés szenátorokkal, nagykövetekkel, a történelem valóságának interpretálása Amerikában: a heroikus küzdelem lassan eredményre vezet, az Egyesült Államok megvonta Románia vámkedvezményeit a 80-as években, hiszen nem akarta kompromittálni magát a diktatúrával. És közben támadások, gyilkossági kísérlet Wass ellen, az Erdélyi Világszövetség ellen, melynek társelnöke volt, hamis román vádaskodások amerikai történetei és megannyi más, melyek mögött felsejlik az amerikai közélet és politika boszorkánykonyhája is Kubától Vietnámon át a Közel-Keletig.
E kivételes közírói teljesítmény igencsak tág világ, s bár egy része napvilágot látott az elmúlt évtizedekben, épp a jelen kötet bizonyítja, hogy mennyire felfedezetlen valójában. Ahogy a címadó írásban, a Kicsike lángok a magyar éjszakában címűben is olvasható: Valahol valami mozdult mostanában a magyar lélekben is. Fölriasztotta az elmét, gondolat szikrája pattant, s valahol valaki meggyújtott egy gyertyát a vaksötétben. Valaki más meglátta a kicsike fényt, s gyertyát gyújtott ő is. A fény elindult, hogy legyőzze a sötétséget.
Egy kötetben jelenik meg Wass Albert két első műve, ezúttal az eredeti első kiadások szövege szerint. A magyar regényirodalom évtizedekig rejtett értéke volt a Farkasverem, amely először 1934-ben jelent meg, és amelyért szerzője Baumgarten-díjat kapott. A különös hangulatú, különc figurákat fölvonultató mű az 1920-as évek végén, Erdélyben, a Mezőség kopár és álmosító tájain játszódik. A szerző legendás első kötete mindmáig a legnagyszerűbb körkép a több évszázados elszigeteltségben élő erdélyi Mezőség életéről és egyben a trianoni nemzetcsonkulás után felnövekvő ifjúság lélektani pontossággal megrajzolt „szomorú” és hiteles ábrázolása.
„De mennyire író írta! Tamási Áron hangja mellett ma a legbiztatóbb üzenet Erdélyből” – írta a Nyugat 1940-ben a frissen megjelent Csaba regényről, mely most először jelenik meg Magyarországon a szerző 1981-es előszavával, amit az amerikai kiadás elé írt Wass Albert. De olvassuk tovább a Nyugat sorait: „Milyen szomorú regény, már az első kortyban ezt érezzük, s ínyünkről végig nem múlik ez a szomorúság. Nem édes, ártatlan érzelmeskedés, s nem démonok viaskodása. Ez a hangtalan szomorúság ott settenkedik Wass Albert regénytájain, a mezőségi falvak barna estéiben. Hóolvadásos koratavaszban tépett hegyoldalakra telepszik, néha öreg holló lomha szárnycsapásával felröppen a háztetőre, máskor a lámpagyújtogatót kíséri esti körútján és a kolozsvári ázott utcákon felgyűrt gallérok mögé bújik. Fileki Ferkó gyerekszobájában az alkonyat szorongásoktól válik sűrűvé, a kisfiú egy érthetetlen mondattal viaskodik: mit jelent elveszteni a hazát? A felnőttektől hallja ezt a mondatot, 1918-ban vagyunk, Erdélyben, ekkor indul a regény. A mondat sok mindent jelent: azt, hogy el kell költözniök a kolozsvári családi házból, hogy kivágják apja kedves erdejét, megérti, hogy az új szavak szegénységet jelentenek, olyan küszködést, amely talán nem ér véget soha. Mire megért mindent, a gondok felnőtté érlelték. Az első szerelem is elpattant egy sírós búcsúdélutánon. A tizennyolc éves Ferkó már otthonos a magányban, lerongyolódott birtokával vesződik, társtalan férfi.”
A Csaba jelkép: az embernek soha nem szabad elcsüggednie, a romokon is építeni kell. Hőse Erdély, a leigázott erdélyi magyarság egy rétege, egy mozdulatlan, pusztuló világ, mely bűvös erővel köti magához embereit. Kitűnő alakokat mutat be, különcöket, megható, elkallódott sorsokat és sorssal harcba szálló férfiakat. Természetérzéke, tájmegidéző képessége csodálatos. Egy nép tragikus, nagyszerű küzdelmének regénye ez a szélesen hömpölygő, robbanó erejű, nagyvonalú munka.
A két összetartozó regény egy kötetben jelenik meg a díszkiadás negyedik köteteként. Az 1940-ben írt Jönnek! azt a két hetet öleli fel, amely a második bécsi döntés eredményének – Észak-Erdély visszacsatolásának – nyilvánosságra kerülése és a magyar csapatok Szolnok-Doboka vármegyébe való bevonulása között telt el. Ez a tizennégy nap az ottani magyarság számára talán nehezebben, kínosabb lassúsággal vánszorgott, mint az azt megelőző huszonkét, kisebbségi sorban végigtengődött esztendő. A várakozás feszült napjai alkalmat adnak a falu, Vasasszentgothárd lakóinak – magyaroknak és románoknak –, hogy átgondolják a sanyarú múltat és a lehetséges, biztató jövőt; hogy számot vessenek az elkövetett bűnökkel és az elszenvedett sérelmekkel, ki-ki a maga korábbi és reménybeli helyzete, illetve erkölcsi fölfogása szerint. Vibráló érzések pontos lekottázása adja a feszes cselekményű, izgalmas epizódokkal tűzdelt helyzetjelentés drámai hangulatát, katartikus tanulságait. A rablóhordákra emlékeztető kivonuló románok fejvesztett kapkodását, fosztogatását, az utolsó napok megannyi személyes sorsdrámáját feledteti a nagy nap kifejezhetetlen, már-már artikulálatlan öröme, a lelkek ujjongása, az egyetlen boldog sikollyá váló fölszabadulás pillanata.
Az 1949-ben, immár Nyugaton keletkezett Adjátok vissza a hegyeimet! egy korán árvaságra jutott fiú élettörténetébe sűríti az erdélyi magyarság megpróbáltatásait. A kisebbségi sors balladai tónusú regénye az örök megaláztatás, a kiszolgáltatottság, az áldozati sors és vállalásának hátborzongató jeremiádjává növekszik. Ennek az ágról szakadt juhászbojtárnak és szénégetőnek egész életében négy olyan esztendő jutott, amikor egyáltalán embernek érezhette magát: a „magyar világ” 1940 és 1944 közötti ideje. S ami ezután szakadt Erdélyre, az maga volt a pokol, a „világ vége”: háború, véres bosszúhadjáratok, genocídium, útonállás, gyilkosságok, az élet tönkresilányítása. Ebben a törvényen kívüli, nyers ököljogra épülő, tébolyodott világban ép erkölcsi érzékű, hazafias lelkületű, tudatos gondolkodású embernek helye nem lehetett, így lesz a hajdan jámbor fiúból a havason bujdosó haramia, aki az olvasó előtt mégis hőssé magasztosul. Hiszen ez a – szándékoltan névtelen – hős szinte puszta kézzel, a tíz körmével védte Erdélyt a beözönlő román és orosz hordáktól – mindhiába. Végül szerettei elvesztése után a hazájától is megfosztják, s mivel a becsületes életre és a jövőre semmi kilátása nem marad, nyugatra szökik, hogy beleordítsa a „szabad világ” fülébe Erdély irtózatos tragédiáját. Megrendítő, letaglózó, egyben lélekemelő olvasmány mindkét, fordulatokban bővelkedő, izgalmas cselekményvezetésű regény (Legeza Ilona).
Oldalak száma: 448
Megjelenés: 2020. július 15.
Kötés: Cérnafűzött, keménytáblás
ISBN: 9786156016027
Méret: 222 mm x 145 mm x 25 mm
Ár: 4990 Ft.
Egy kötetben jelenik meg Wass Albert két összetartozó műve, ezúttal az eredeti első kiadások szövege szerint.
A Mire a fák megnőnek hősei a Szamos völgyében meghúzódó kis falu, Doboj lakosai, akiknek küzdelmein keresztül a szerző a magyarság sorsának alakulását kívánta megrajzolni a szabadságharc leverését követő időktől a hatvanas évek elejéig. A mű központi alakja Varjassy báró, aki Világos után visszatér egykori birtokára, a mezőségi Torligetre. Távollétében kastélyát a fellázított oláh zsellérek fölgyújtották, jószágát elrabolták. A báró volt birtokának kis tanyáján kezdi meg új életét. Segítségére van a falu tiszteletese, Bibarc Ábris is, hogy a császári parancsra elnémetesedő, elrománosodó magyarságot öntudatára ébressze. Kossuth gondolatainak szellemében szorgoskodik kis gazdasága gyarapodásán, ami természetesen nem tetszik a rebellis magyarokat szétzúzni akaró császári politikának. Elárulják, letartóztatják és négy évre Kufstein várába csukják.
A regény folytatása, A kastély árnyékában a trianoni időkig vezeti tovább a szerteágazó családtörténetet. Báró Varjassy Gábor, a nemzetes úr fia és örököse megvalósította álmát: Szamosújvártól Varjasig virágzó birtokot hozott létre, és újjáépítette a románok által egykor felégetett ősi kastélyt is. Saját gazdagsága visszaállítása közben azonban nem vette észre, hogy körülötte lassan átalakult a világ. Magyarország alvó birodalom lett, ahol a polgárosodás előretörésével egyre kevesebb lett a magyar szó. A varjasi birtok magyar temploma elenyészett, az emberek életét csellel és ármánnyal az oláh pópa irányítja, a császár által lefizetett szász és tót hivatalnokokkal. A magyarokat háttérbe kényszerítették a birtokok idegen kézbe adásával és a német jogrendszer magyarellenes törvényeivel. A kastély egyre inkább a remény jelképévé válik: egy magasabb szintű, magyar kultúra fellegvárává. Mire azonban elérkeznek a magyar korona ezeréves ünnepségei, a remények szertefoszlanak... Krónika ez a magyarság történelmi sorsáról.
I. kötet – Krónikás írás
Oldalak száma: 360
Megjelenés: 2020. augusztus 18.
Kötés: Cérnafűzött, keménytáblás
ISBN: 9786156016058
Méret: 222 mm x 145 mm x 25 mm
Ár: 4490 Ft.
II. kötet – Szemtanúság
Oldalak száma: 440
Megjelenés: 2020. augusztus 18.
Kötés: Cérnafűzött, keménytáblás
ISBN: 9786156016065
Méret: 222 mm x 145 mm x 25 mm
Ár: 4990 Ft.
A századfordulót és főleg Trianont követően a magyar epikának az a vonulata, amely számot vetett a magyar sorskérdésekkel, illetve vállalkozott a „hol tévesztettünk utat?” lelkiismeret-vizsgálatára, vissza-visszatért Erdély etnikai arculata megváltozásának problémájához. Ez a látszatra demográfiai-nemzetiségi kérdéskör etikai problémává sűrűsödött az írók tollán, hiszen rendre fölvetődött az erdélyi birtokos osztály felelőssége: miért tűrte, sőt mi okból segítette, hogy a jóval olcsóbb munkaerőt képező román parasztság foglalja el a magyar földművesek helyét, melynek következtében néhány évszázad alatt a bevándorolt román ajkú népesség Erdély nagy területein többségbe került.
A magyar lakosság szórványosodása a legdrámaibb módon a Mezőségben ment végbe - ennek a problémakomplexumnak és tájnak a történelmi tablóját, hatalmas etikai-emberi freskóját alkotta meg Wass Albert. A kétkötetes regény két mezőségi falu: Bölényes és Miklósdomb (azaz Vasasszentgothárd és Cege) kora középkortól az 1950-es évek második feléig terjedő krónikája.
Az első kötet (Krónikás írás) a Szent István halálát követő évtizedektől, a 11. század derekától hatalmas panorámaképben idézi föl a táj történelmét és nemzedékről nemzedékre változó népéletét, elsősorban a létküzdelmeket mutatva föl, főként azt, miképp szerzett hont kardjával a magyarság Erdélyországban. Ez a nagy ívű, az első világháborúig tartó történelmi tabló jószerivel csak bevezető, előtörténeti áttekintés a második kötethez (Szemtanúság), amelynek epikus anyaga nagyrészt már az író személyes élményein, történelmi és emberi tapasztalatain alapszik, ilyenformán a maga – a magyar és arisztokrata – tanúságtétele abban a morális „perben”, amely az erdélyi magyar arisztokrácia felelősségét vizsgálja. És persze annak az eszmei mondandónak az igényes megjelenítése, hogy nem elegendő karddal megszerezni a hazát, de azt gondos és előrelátó munkával, szívós kitartással – azaz kaszával – meg is kell tartani!
A feszesebb szerkezetű, valóban regény kompozíciójú rész is teljességérzetet kelt, de immár nem a történelmi sors teljességéét, hanem az emberi sorsét, hiszen fölvonultatja a mezőségi társadalom minden képviselőjét, jellemző rétegét és alakját: az arisztokratát, a hivatalnokot, a román pópát, a zsidó kereskedőt, az egyszerű embereket, románokat és magyarokat. E kötet cselekményének középpontjában Erőss Miklós gróf áll, akinek sorsát gyermekkorától az 1950-es években a románok börtönében elszenvedett haláláig követi nyomon Wass Albert – személyes formába sűrítve a kisebbségtörténelmet. (Legeza Ilona)
Oldalak száma: 460
Megjelenés: 2021. május 7.
Kötés: Cérnafűzött, keménytáblás
ISBN: 978 615 6016 14 0
Méret: 222 mm x 145 mm x 25 mm
Ár: 5390 Ft.
Erdély 1940 és 1956 között: a két összetartozó regény a kritikai sorozat tizedik kötete, mely a korábbiakhoz hasonlóan jegyzetekkel, szótárral és teljes szövegkontrollal kerül kiadásra. Az 1953-ban írt Tizenhárom almafa a klasszikus történelmi regény hagyományai szerint a nagypolitika történései helyett inkább arra összpontosít, hogy e történések hatása miképpen jelenik meg a kisemberek életében, ez esetben a kommandói vadőr, Tánczos Csuda Mózsi és családja mindennapjaiban. Az újonnan kijelölt magyar-román határ éppen Mózsiék háza alatt szeli ketté Erdélyországot. Mózsi annak idején húsz almafát ültetett a ház mellé, melyekből Észak-Erdély hazatérésekor már csupán tizenhárom fácska növekszik a kommandói hegyoldalban. A remek humorral fűszerezett szatírikus mű visszatérő motívumaként szerepeltetett almafák így válnak a székely megmaradás jelképévé: a csonkokból életrevaló vesszők sarjadnak, bizonyítván azt, hogy „Isten, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.” Tánczos Csuda Mózsival most újra találkozhat az olvasó, ha kézbe veszi Wass Albert Elvásik a veres csillag című regényét. A valós történelmi eseményekre épülő regény a bolsevista megszállástól az 1956-os magyarországi forradalom utáni erdélyi magyarellenes bosszúhadjáratig követi nyomon a Tánczos család történetét, s egy székely falu erőszakos elrománosításának stációit. A regény két nagy fejezetből áll. Az első a többé-kevésbé sikeres boldogulni próbálás krónikája: Tánczos Csuda Mózsit Dombi-Dombolov elvtárs, az „odesszai magyar”, a székely faluba küldött orosz komiszszár kinevezi „csertifikátos vadőrnek”. A „bizalmi állásban” a legkülönfélébb kalandokat éli meg Mózsi. Afféle húzd meg-ereszd meg játék ez a hatalommal: a főhős úgy próbál boldogulni az új keretek között, hogy egyetlenegyszer se tegyen olyat, ami erkölcsi érzékével szemben áll, viszont mindemellett együttműködjék annyira a bolsevista hatalom képviselőivel, hogy kényelmesen megélhessen a család. Szatirikus látlelet ez a diktatórikus rendszerek működéséről, ahol mindenki függ valakitől, és esetenként az alárendelt ember furfangja védheti meg felettesét a bukástól. Közben az olvasó hangosan derülhet Mózsi kiszólásain, az abszurdnál abszurdabb jeleneteken. Aztán a regény második részében már kevesebbet kacagunk, mert az ott bemutatott események során minden tönkremegy…
Oldalak száma: 360
Megjelenés: 2021. május 7.
Kötés: Cérnafűzött, keménytáblás
ISBN: 978 615 6016 11 9
Méret: 222 mm x 145 mm x 25 mm
Ár: 4990 Ft.
Wass Albert utolsó nagyregénye 1982-ből, melyet angolul írt. A különleges amerikai történet a világ különböző tájáról Amerikába érkező bevándorlók kezdeti nehézségeiről, gazdasági és szellemi kibontakozásukról szól: hogyan jutnak egyes családok a semmiből egyről-kettőre pusztán kezük munkájával és józan eszükkel. Eliza Erdély nemeslelkű, dolgos asszonyaira emlékeztet, csakhogy az amerikai életkörülmények más és más próbák elé állítják őt és családját… A könyv Ohio állam 18. századbeli úttörőinek éppúgy állít emléket, amint azt az író maga is bevallja, ez a regény történelmi jellege ellenére, vagy talán éppen azért, a máról és a ma emberének szól. Ugyanakkor Bellaire város emlékkönyve, azé a településé, ahova Wass Albert és családja kerül először Amerika földjén. Jacob és Eliza az elsők, a vadnyugat első telepesei, az ő küzdelmüket, életüket mutatja be a könyv. Jacob tizennyolc éves, egyszerű szénbányász fiú, aki önálló útra lép. Ezt családja, különösen zsarnok anyja nem nézi jó szemmel, mindez további konfliktusokhoz is vezet. Olvasni sem tud, ám van két ügyes, dolgos keze és tervei, kitartása és hite, hogy többre vigye az életben. Eliza szintén egyszerű lány, anyja neveli, akivel egy fogadóban dolgozik. Jacob ötleteivel, erejével, jó munkabírásával egyre több mindent ér el, egyre nagyobb hatalom veszi körül őket önálló életükben. A regény letisztult nyelvezetével, természet- és emberszeretetével mutatja be az Ohió-parti kisváros kialakulását, az észak-déli háborún át, (minden részrehajlás nélkül) a 19. század Amerikájának folyamatos fejlődését. Mellékszereplők közt angolokat, skótokat, németeket találunk akik ezen a tájon keresik a boldogulásukat. A történetben kalandorok, prémvadászok is feltűnnek a menekülő néger rabszolgák mellett. A szereplők valamiféle tisztább, romlatlanabb élet reményében költöznek ebbe az új, maguk teremtette világba. A regény jó példája annak, hogyan csináltak egykor az emberek a semmiből valamit. Megművelve a földeket, bányát építve, puszta két kezük munkájával, kitartással előrébb jutva. A kétkezi munka diadala, elismerése a regény. Iskola, templom és közösség épült. Jacob Heatherington a vidék gazdagság egyik megteremtőjévé válik. Sokszínű paletta ez a regény. A különböző életek és sorsok ábrázolásával egy egységes egészben áll össze.
A funtineli boszorkány –
Első könyv
Terjedelem: 296 oldal
Ár: 4490 Ft.
ISBN: 978 615 6016 71 3
A funtineli boszorkány –
Második könyv
Terjedelem: 368 oldal
Ár: 4990 Ft.
ISBN: 978 615 6016 72 0
A funtineli boszorkány – Harmadik könyv
Terjedelem: 316 oldal
Ár: 4490 Ft.
ISBN: 978 615 6016 73 7
Az amerikai emigráció „legmagyarabb” írójának, az Erdélyi Szépmíves Céh egykori neves alkotójának egyik legismertebb és több nyelvre lefordított regénye. A funtineli boszorkány reális elemekkel vegyített romantikus, meseszerű története – az író jelentősebb írásaihoz hasonlóan – a szűkebb szülőhazába, Erdélybe kalauzolja vissza az olvasóközönséget. A háromkötetes, terjedelmes regény hősnője a boszorkányosan szép havasi lány, Nuca. Az Istenszéke alatt, az Urszun él egy furcsa, kerek faházban apjával, a szótlan Tóderikkel. Nem ismer más törvényt, mint az erdők és hegyek törvényét, a jóságot sem Istentől vagy annak árnyékában tanulja meg, hanem a természettől. Élete nem könnyű, hiszen apját elviszik a csendőrök, így a tíz év körüli kislány magára és az emberek könyörületére utalva nő fel. Ragyogó szépségű fiatal nővé érik, aki mágnesként vonzza a férfiakat, akikről semmit sem tud. Boldogságra vágyik, de boldogtalan lesz, egy cigányasszony által megjósolt jövendő beteljesedése közepette: akit ágyába fogad, az meghal. Nuca először menekülne saját végzete elől. Szerelmes lesz a havasi király, Éltető uraság fiába. Kis kunyhót épít a Komárnyikon, ott várja szüntelenül a vadászidényt, ami elhozza hozzá szerelmesét és gyermeke apját. És a jóslat mintha hazudna, rövid időre megtalálja boldogságát, szeretete megtartja az úrfit egészen addig, amíg rá nem jön, hogy sem ő, sem pedig a gyermek nem köti hozzá a könnyelmű fiatalembert. A jóslat ekkor beteljesedik, az úrfit meggyilkolják. Éltető uraság pedig elrabolja a gyermeket – unokáját –, hogy örökösként nevelje fel. Ettől a perctől fogva Nuca tudatosan használja boszorkányos erejét: nemcsak látja az emberek szemében a múltat és a jövendőt, de megbosszul minden rosszat, amit a férfiak a nők ellen valaha elkövettek. A havasokban bolyongva teljesíti be végzetét – saját kisfia kicsúfolja, ezért Nuca megátkozza és halálra szánja fel nem ismert gyermekét –, mindörökre megteremtve a hegyek tündér-boszorkányának mítoszát. (Legeza Ilona)
Oldalak száma: 504
Megjelenés: 2021. november 12.
Kötés: Cérnafűzött, keménytáblás
ISBN: 978 615 6016 20 1
Méret: 222x 145x 45 mm
Ár: 5690 Ft.
A bolsevizmus ördögi arcát mutatja meg a két rendkívüli regény, amelyek az emigrációban íródtak. Az átoksorából született új eszme, embertől, Istentől idegen, mert természetellenes, bejárja, felbolygatja a világot, fertőz, mert csábít, hatalomra juttatja a lustákat, a gyávákat, akik a hatalom eszközeivel uralkodnak. A vége a romlás, amely elkerülhetetlen, összeget az első regény. Történelmi panorámakép mindkettő, Erdély 20. századi történelmi kataklizmái között játszódik a cselekmény. Az Átoksori kísértetek Amerikában született főhőse – nagyapjához megtérve – húsz évet tölt Erdélyben 1936–1956 között, az Antikrisztus és a pásztorok története pedig egy falu története, melyet megszállnak a szovjet katonák. A történelemkönyvből nem ismerhetjük meg a nyomort, a háború szörnyűségeit, a kilátástalanságot, az elszabadult és céltalan gyűlöletet. Ezt festi elénk Wass Albert igen szemléletesen. A háborúk és a hidegháború mindennapjait mutatják be e regények, tematikusan össze is kapcsolhatók, hiszen a mikrotörténetek tulajdonképpen a kelet-európai tragédiákat mutatják be, Erdély megszállásának és kifosztásának képe a baltikumtól a Balkánig érvényes: amit nem a szovjet és kommunista rombolás hajtott végre, azt megtették az átoksoriak, helytől és régiótól függetlenül, a belső árulók és kollaboránsok hálózatával együtt. Ily módon a hihetetlen erejű kulcsregények a kommunizmus és a kereszténység harcának története is, mondhatni felkavaró példabeszédek.
Oldalak száma: 168 oldal
80 oldalas színes képmelléklet
Megjelenés: 2021. november 12.
Kötés: Cérnafűzött, keménytáblás
ISBN: 978 615 6016 23 2
Méret: 222x 145x 45 mm
Ár: 4690 Ft.
Napjainkban az elfogadott ,nemzeti kisebbség egy olyan népcsoportra utal, amely egy másik nemzet által létrehozott országba vándorol, és amelynek tagjai ott nem tudnak asszimilálódni. Ezt az elvet követve, ha Németország elfoglalná Dániát vagy Dánia egy részét, netán Franciaország foglalná el Németországot vagy annak egy részét, akkor sem a dánokat, sem pedig a németeket nem tekintenék ,nemzeti kisebbségnek a megszálló országon belül. Olyan nemzetnek, illetve egy nemzet részének tartanák őket, amelyet egy másik nemzet erőszakos eszközökkel foglalt el. Ugyanez lenne a helyzet, ha Mexikó lerohanná Kaliforniát, vagy Kuba megszállná Floridát. Ezen államokban élő amerikaiakra nem olyan ,nemzeti kisebbségként tekintenének, mint akik Mexikóban vagy Kubában élnek, hanem mint olyan amerikaiakra, akiket erővel leigáztak, és területüket elkülönítették országuk másik felétől.
Pontosan ugyanez igaz az erdélyi magyarokra is. Ők annak a többségi nemzetnek képezték a részét – és néprajzilag még mindig azt képezik –, akik a Kárpát-medencét ezeregyszáz évig benépesítették. Több mint ezer évig megalapozott államisággal rendelkeztek, és ezt a kelet-közép-európai teljes földrajzi egységet egy hosszan tartó és működő gazdasági, politikai és kulturális egységgé építették ki jóval azelőtt, hogy az oláh bevándorlók (a románok elődei) elkezdtek volna beszivárogni az ország keleti részébe. A Kárpát-medence néprajzi térképén a magyar többség, kisebb-nagyobb letelepedésekkel tarkítva, még mindig csaknem egy zavartalan egységet alkot. Az erdélyi magyarokat ezért, mint a Kárpát-medence eredeti lakóit, még mindig a többség részének kell tekinteni. Jelenkori kisebbségi státuszuk – a háború által kijelölt – Románia határain belül nem egy békés fejlődés eredménye, hanem egy olyan globális fegyveres konfliktusé, amelynek sajnálatos módon ők vesztesei voltak – írta Wass Albert 1977 márciusában. A kérdéskör jelentősége változatlan maradt: A világnak meg kell ismernie Erdély igaz történetét és azt a megszámlálhatatlan igazságtalanságot, ami az erdélyi magyarságot érte és éri Trianon óta.
Torockó, a Mezőség, Székelyföld és a Szilágyság, a Küküllő vidéke és Kalotaszeg. Az erdélyi magyar népművészet kincsesládája oly bőséges, hogy jó néhány kötetre volna szükség ahhoz, hogy illő módon méltassuk, és az olvasót megismertessük minden változatosságával és gazdagságával. Ez a könyv nem kíván e sajátságos művészet lexikonja lenni, messze van attól. Mindössze egy kis mementót kíván állítani az emberi teljesítmény óriási mezején. Valami kopjafához hasonlót, mely egy távoli és magányos dombon áll valahol… A könyv azzal az állítással kezdődik, hogy a művészet a lélek tükre. Végződik azzal, hogy hozzátesszük: az ember lelkét Isten teremtette, tehát az Isten része. Azok pedig, akik megpróbálják egy nemzet lelkét kioltani, Isten ellen viselnek hadat. (Wass Albert – Astor, Florida, 1983 havában)
Az amerikai kiadáshoz képest a jelen kötet gazdagabb képanyaggal lát napvilágot a sorozat részeként.
Oldalak száma: 144 oldal
80 oldalas színes képmelléklet
Megjelenés: 2021. november 12.
Kötés: Cérnafűzött, keménytáblás
ISBN: 978 615 6016 26 3
Méret: 222x 145x 45 mm
Ár: 4290 Ft.
Oldalak száma: 168 oldal
80 oldalas színes képmelléklet
Megjelenés: 2022. május 16.
Kötés: Cérnafűzött, keménytáblás
ISBN: 978 615 6016 29 4
Méret: 222x 145x 45 mm
Ár: 4490 Ft.
Indiánok, spanyolok, franciák és angolok: Florida évszázados történelme olyan, mint az amerikai múlt vagy mint egy jó kalandregény. A végén drámával. A félsziget történetét véres háborúk taglalták a spanyol hódítók megjelenésétől kezdődően, a meghódított területen pedig évszázadokkal később a keleti parti gazdagok üdülőövezeti jöttek létre. Ami a kettő között történt, az a legizgalmasabb történelmi panoráma és tabló. Wass Albert a közép-floridai Astor és Astor Park történetén keresztül meséli el a régió történelmét, Astor és környezete kiemelésével; annak a területnek a krónikájával, ahol őmaga is élt az emigrációban. A kötet bevezetőjéből: A mai napig a floridai Astor egyetlen hiteles történetét bizonyos Blanche S. McKnight írta meg és tette közzé az All Florida and TV Week Magazine 1962. december 30-i számában A város, mely kétszer pusztult el és újra él címmel. Jóllehet az újságcikk nyilvánvaló célja az volt, hogy az idelátogató turisták figyelmét felkeltse a kellemes horgászparadicsom iránt, komoly kutatómunkán alapult, melyet a szerző a Leon megyei közkönyvtárban végzett. Azonban a földrajzi helyet, ahol Astor fekszik, nem tekinthetjük elszigetelt egységnek. E hely szorosan a St. Johns folyó völgyéhez tartozik, így az Astor történetét kitevő események szorosan összefonódnak a folyó menti történetekkel, s utóbbiak kihatottak az előbbiekre. Ezért a kutatást nagyban megszabta az a tény, hogy szükségét éreztük megemlíteni a St. Johns partjain történt valamennyi történelmi eseményt, mely elég fontos volt ahhoz, hogy kihasson mindazoknak az életére, akik úgy határoztak, hogy a George és a Dexter tavak között telepednek le. E tengerszemek Astor természetes földrajzi határainak tekinthetőek. Blanche S. McKnight a következő szavakkal vezette be Astorról szóló kis esszéjét: Astor, a nagynevű kisváros épp olyan, mint a közmondásbeli macska, amelynek több élete van. Virágzott, kétszer elpusztult és most újra él – mindezt százötven év leforgása alatt. A mi kutatásaink részben megcáfolták a szerző állításait. Az igazság az, hogy a ma Astor néven ismert közösség négy különböző név alatt virágzott, látszólag négyszer pusztult el, de újra és újra életre kelt, nem úgy, mint a közmondásbeli macska, hanem inkább úgy, mint őshonos állata, az oposszum, mindezt nem százötven, hanem kétszázhúsz év leforgása alatt
E dokumentációs munka, mely magába foglalja az utolsó húsz esztendő minden hitelesített visszaélését, amit a román kormányhatóságok az erdélyi magyarokkal szemben elkövettek, felsorakoztatja mindazokat az erőfeszítéseket, amiket az Erdélyi Világszövetség amerikai csoportjai Washingtonban kifejtettek abból a célból, hogy az amerikai kormányok fígyelmét felhívják ezekre a visszaélésekre... Wass Albert összeállítása sajtótörténetí és diplomáciai szenzáció! Soha senki nem kísérelte meg egybegyűjteni azt a hihetetlen mennyiségű információt, ami az Erdélyben zajlott magyarellenes politikáról jelent meg a „nyugati” sajtóban: mert eleddig elhallgatták és elhallgattatták... A kötet elsősorban a román kommunizmus Erdély-politikájának története, egyben a Securitate bűneinek bemutatása, valamint a kommunista Bukarest magyarellenességének hiteles és dokumentált anyaga. Az amerikai politika és közvélemény elől ügyesen elrejtett történetek napvilágra kerülése oda vezetett, hogy az amerikai kormányzat a nyolcvanas évekre felülvizsgálta Románia-politikáját, és megvonta a gazdasági kedvezményeket a diktatórikus országtól.
Az Üzenet haza írásai Wass Albert amerikai előadásainak szövegét tartalmazza, melyek rávilágítanak arra a heroikus munkára, amit a szerző és az általa alapított-képviselt szervezetek végeztek az erdélyi magyarság problémáinak feltárása és világgá kürtölése terén.
Oldalak száma: 416 oldal
Megjelenés: 2022. szeptember 30.
Kötés: Cérnafűzött, keménytáblás
ISBN: 978 615 6016 32 4
Méret: 222x 145x 45 mm
Ár: 5990 Ft.
Oldalak száma: 416 oldal
Megjelenés: 2022. október 15.
Kötés: Cérnafűzött, keménytáblás
ISBN: 978 615 6016 95 9
Méret: 222x 145x 45 mm
Ár: 6290 Ft.
200 levél Erdélytől Floridáig, vagy Erdélyből és Floridából. És közte Magyarországról, Ausztriából, Németországból… hét évtized levelei egy kötetben! Kovács Attila Zoltán: Egy írói levelesláda felnyitásakor, közreadásakor a kiadói szempontok miértjére kell elsőként választ adni, s mindjárt itt leszögezni, hol húzódik, hol húzódhat az az etikai határ, amelyen túllépni nem ildomos. A Kiadó a kötettel nem az írói életrajz bulvárszagú csemegéire kívánja ráirányítani az olvasók figyelmét – ezzel máris szűkítem a fenti kategóriát –, hanem az író életének azon pillanataira, fázisaira világít rá, amelyek egymásutánisága rámutat tulajdonosának a köz, értsd: az erdélyi kultúra, a magyarság és Erdély ügye érdekében végzett tevékenységére; ugyanakkor nem hagytuk ki a családi levelek sorát sem, ahogy a pályatársakhoz írtakat sem; vagyis a kötet kulcsot ad Wass Albert (jobb) megértéséhez. Wass Albert élete és életműve ma már ismerős a magyar olvasók körében, ám a személye körüli méltatlan vádaskodáshalmaz, az ideológiák mentén kialakult kényszeredettség a triviális jelzők állandó ismétlésében oda vezetett, hogy a (liberális) Wass-recepcióból kirajzolódó Wass-kép napjainkban teljes mértékben ellentétes mindazzal, amit Wass valaha is képviselt – nem csak műveiben. Az emigrációba szakadt író fél évszázadon keresztül küzdött elrabolt Erdélye ügyéért, az újra leigázott magyarság ügyéért, s ebbéli tevékenysége kivívta a kelet-európai titkosszolgálatok kitüntetett figyelmét, aminek irodalompolitikai lecsapódása nem is lehetett kétséges: hungarista, fasiszta, és még sorolhatnám, illetve „ezek” irodalmi vetülete: nacionalista, irredenta, cizellálva: romantikus lektűríró, a Monarchia deja-vu szószólója és átörökítője. Az eredmény: agyonhallgatás, tiltás itthon és Erdélyben, vádaskodás, nyomozás, kivizsgálás, felmentés, gyilkossági kísérlet odaát. Egy krimiben is túl sok izgalmat hoz ennyi tény, holott a(z) (élet)történet jóval inkább „profán”, de sajátosan kelet-európai és magyar sorstragédia: a két világháború közti időszak erdélyi irodalmának meghatározó szereplője a világégés után hontalanná lesz, Erdélybe nem mehet haza, hiszen az elkobzott vagyon mellett koncepciós perben elítéli az új román hatalom, így kénytelen menekülni. Egy írónak, kinek könyvei és irodalmi díjai már akkor tiszteletet ébresztettek a kételkedőkben… de ha nincs is az 1946-os hamis ítélet, tudjuk, mi várt az erdélyi arisztokráciára a szép új román világban.
A leveleket időrendi sorrendben közöljük, a hiátusokat, szerkesztői kiegészítéseket szögletes zárójellel jelöltük, a kiegészítő információkat jegyzetben közöljük az adott levél után.
Oldalak száma: 418 oldal
Megjelenés: 2022. október 30.
Kötés: Cérnafűzött, keménytáblás
ISBN: 978 615 6016 96 6
Méret: 222x 145x 45 mm
Ár: 5990 Ft.
„Belehalt istenbe, akit nem hitt, de megtalált.”
Irodalmi szenzáció: először jelenik meg a kultikus regény az eredeti befejezéssel, mely a hajdani első kiadás sajátja volt eddig. Az író ugyanis a regényfolyam végső lezárását, azaz az utolsó fejezetet két verzióban írta meg, melyek közül csupán egyik volt ismert eddig. A jelen kiadás mindkét szövegverziót tartalmazza, így gyakorlatilag két regényt olvasunk, hiszen a merőben más lezárás újra- és átírja a könyv üzenetét.
Egy kis székely faluban a Monarchia legkülönbözőbb tájékairól verbuválódott cserkészek közül hatan elkötnek egy csónakot. A tákolmányt elragadja az ár, azonban mielőtt alázuhanna a zúgóba, megáll a víztömeg fölött, s csak akkor bukik a mélységbe, amikor a gyermekeket a helybéliek mind kimenekítették. A falubeliek csodát emlegetnek, és a hitét vesztett halász, Hiribi úgy dönt: ő is a víz szeszélyére bízza magát, megtapasztalandó, van-e Isten. Ha megmenekül, akkor bizonyára földi erő akasztotta meg a cserkészek csónakját is, ha nem, akkor Isten csodája óvta meg a gyermekeket. Végül Hiribi belevész a zuhatagba – és élete utolsó pillanataiban felülkerekedik kétségein az Isten létéről szóló bizonyosság. Ezzel a történettel indul Wass Albert egyik leghíresebb és kitűnő regénye, s természetesen ennek a hat gyermeknek az élettörténetével ismerkedhetünk meg. Részlet: „Azt mondtam, ugye, hogy a vén Hiribi évekig tagadta azt, hogy van Isten. Azért, mert a fiai meghaltak. De amikor látta, hogy egy evező nélküli csónak, amit hat gyerekkel elragadott a víz, megállt a vízesés fölött, ott ahol nem volt semmi, ami megakassza és addig állt ott, amíg mind a hat gyereket kimentették: akkor az öreg Hiribi arra gondolt, hogy talán mégiscsak van Isten, mindössze ő nem találkozott még vele. Nos tehát ez a vén Hiribi elhatározta, hogy végére jár a dolognak. Tudni akarta, hogy van-e Isten, vagy nincs. Nem csak hinni, hanem tudni. Fogta magát és beült egy másik csónakba, eldobta az evezőt és hagyta, hogy sodorja a víz a csónakot, ugyanúgy, mint ahogy annak a hat gyereknek a csónakját sodorta.”
A párhuzamos történeteket, a hat gyerek sorsát Baradlay tiszteletes követi végig, a szereplők pedig az utolsó fejezetben egy vonaton találkoznak újra hosszú évtizedek után. És itt jön a csavar: a két verzióban a zárótörténet különbözik…
A sorozat két kötetét: Elvész a nyom, Levelek 1927–1998 támogatta a Petőfi Kulturális Ügynökség.
Oldalak száma: 330 oldal
Megjelenés: 2024. június 5.
Kötés: Cérnafűzött, keménytáblás
ISBN: 978 615 6016 97 3
Méret: 222x 145x 45 mm
Ár: 5690 Ft.
Wass Albert 1945 és 1950 között kényszerült számot vetni a szülőföldjét ért veszteséggel, a háború elvesztésével, Erdély ismételt Romániához csatolásával, és ekkor kezdődött élete végéig tartó emigrációja is; ebben az időszakban keletkezett novelláit mutatja be a kötet, emberi sorsokon keresztül látleletet nyújtva egy kritikus történelmi korszak kiépüléséről. A szerző, akit az Úristen szemtanúnak rendelt, az utolsó nagy országromlásnak az emberi életekre gyakorolt hatásáról kíván beszámolni, a legkülönbözőbb helyszínekről: a románná kényszerített egykori magyar polgárvárosból, a havasok alján megbúvó kis faluból, a menekültek németországi táborából, az Ausztráliába pöfögő kivándorlóhajóról vagy éppen a Mennyek Országából, ahonnan isteni parancsra a földet kormányozzák. Egy-egy novella egy-egy emberi sorsot idéz az igazság- és szabadságszeretet, a természetes humánum nevében: a Mezőberény minden lakosáért harcba szálló, megbecstelenített kicsi Annát (Kicsi Anna sírkeresztje); Vitéz András gazdát, aki bárki betérőt megvendégel és amikor az új hatalom ezért megöli, az igazsághoz való örök jussot testálja fiára (Vitézek igazsága); Kovács Kis István fuvarost, az elrománosítás újaradi vértanúját (Az újaradi vértanú); Európa ezer meg ezer hontalanját, a lengyel tanárt, a Homo sapiensnek sírkövet faragó bolgár művészt, a német repülőszázadost és a magyar mérnököt. De felsorakoztatja az Isten Országában a magyarokat ért igazságtalanság miatt szervezkedő szenteket és Árpád-házi királyokat, a lópataki Dobokai-birtok kísérteteit csakúgy, mint az amerikai pilótát, aki csak akkor érti meg a háború igazságtalanságát, amikor éppen azok mentik meg az életét, akiknek elpusztítására bevetették (Valaki tévedett). Ember az országút szélén: Emigrációjának kezdetén, még németországi tartózkodása alatt írta és jelentette meg Wass Albert ezt a regényét, amely nemcsak összefoglalja az elvesztett szülőföld, Erdély iránti fájó nosztalgiáját, de egyben a történelmi Magyarország széthullásának okait is megfogalmazza: úgy, ahogy közvetlenül a háború befejeződése után az író látta.
Két kisregény az ember kiszolgáltatottságáról. Egyfelől egy székely gyerek harca egyetlen örökségéért (Egyedül a világ ellen), másfelől egy sebesülten magára hagyott magyar származású amerikai katona küzdelme az életéért a koreai háborúban (Magukrahagyottak). Az előbbi népmesei fordulatokkal beszéli el az Istenszékén élő árva legényke igazságkeresését. Mártonka egy magányos öregember oltalmában nőtt fel, aki halála után nem hagyott rá mást örökül, mint a hitet az igazságosság győzelmében. A másik kisregényről a szerző szavaival: ők magukrahagyottan őrizték a Kárpátokon Magyarországot és a mögötte lévő Európát, olyan egyedül, amilyen egyedül csak lehet az ember, akit magára hagy a világ. Álltak fönt az erdőgerinceken, derékig hóban, fagyott lábakkal, fagyott kezekkel, arcukat marta a jeges északi szél, és tudták, hogy senki sincs a hátuk mögött, aki segíteni tudna. Csak védtelen völgyek, falvak és városok, kiszolgáltatott asszonyok, más semmi. S mindezek mögött távol valahol egy érzéketlen nyugati világ, a maga vendéglőivel, színházaival, vasárnapi kereszténységével, gótikus templomaival, fennhéjázó civilizációjával, közömbösségével és értéktelen jelszavaival, egy nagyképű és gőgös Nyugat, aki barbárnak nevezi azt, aki érte harcol, és akinek eszébe se jut, hogy kezét nyújtsa annak, aki elbukik ebben a harcban.
Oldalak száma: 320 oldal
Megjelenés: 2024. szeptember 16.
Kötés: Cérnafűzött, keménytáblás
ISBN: 978 615 6016 98 0
Méret: 222x 145x 45 mm
Ár: 5690 Ft.
Kiadási menetrend. Wass Albert Művei:
2019–2020:
Erdély magyar föld – kiadatlan írások 1925–1945 (megjelent)
Kicsike lángok a magyar éjszakában – kiadatlan írások 1963–1992 (megjelent)
Farkasverem – Csaba (megjelent)
Jönnek! – Adjátok vissza a hegyeimet! (megjelent)
Mire a fák megnőnek – A kastély árnyékában (megjelent)
Kard és kasza I–II. (megjelent)
Voltam – önéletrajz 130 képpel (megjelent)
2021:
Eliza háza (megjelent)
Tizenhárom almafa – Elvásik a veres csillag (megjelent)
A funtineli boszorkány I–III. (megjelent)
Átoksori kísértetek – Az Antikrisztus és a pásztorok (megjelent)
Igazságot Erdélynek! (megjelent)
Az erdélyi magyar népművészet (megjelent)
2022:
Astor története (megjelent)
Népirtás Erdélyben – Üzenet haza (megjelent)
Wass Albert levelezése (megjelent)
Elvész a nyom (megjelent)
2024–2026:
Valaki tévedett – Ember az országút szélén (2024. június)
Egyedül a világ ellen – Magukrahagyottak (2024. szeptember)
Halálos köd Holtember Partján – A sólyom hangja (2024. október)
Vérben és viharban – Hagyaték (2024. november)
Wass Albert novellái I–III. (összes novella 1925 és 1997 között) (2025. június)
Magyar szemmel (teljes publicisztika 1945 és 1997 között) (2025. október)
Wass Albert Összes Verse (2026. április)
Hun és magyar mondák (2026. június)
Rézkígyó – Örökösök (2026. október)
Tavak és Erdők könyve (2026. november)