-Logo_wine.png){kind=logo}
Kiadványaink
A könyvek ismertetői alább olvashatók. Megrendelés és vásárlás:
Havas Henrik perelte a szerzőt, de elbukott. Más nem is próbálkozott. Felesleges, a tényekkel, a cikkekkel, a titkosszolgálati dokumentumokkal nehéz vitatkozni. Inkább lapítanak, a szocialisták egykori bábmestere, Gyárfás Tamás pedig már az ítéletére vár. Megöregedtek, látszólag elszállt az erejük. Egykor a média és az ország urai voltak, ma már nagyjából senkik. De hogyan építették fel magukat, hogyan építették fel őket, hogyan érték el, hogy a sajtó szinte teljes része az MSZP-nek és az SZDSZ-nek engedelmeskedjen, és megtámadjon mindent, ami magyar, nemzeti, antikommunista vagy egyszerűen csak más?
A könyv szerzője népszerű sorozatot írt az átmentett médiáról, ezt tárja most olvasmányos, szórakoztató stílusban az olvasók elé. Átszerkesztve, újragondolva, kiegészítve. Csak az olvassa el, akit érdekel, hogyan mentette át magát az egykori politikai, gazdasági, és médiaelit, hogyan fonódtak össze a szálak, hogyan működött a hálózat, avagy a Vörös polip, ahogyan mások nevezik. Csak az olvasson bele, akit érdekel, miért nem értük utol soha Ausztriát, és valójában, miért nem volt erre esélyünk soha.
Feltűnik a könyvben az igazi Virág elvtárs, Grósz Károly, Havas, Gyárfás, Mester Ákos, az ÁVH-s Vajda Péter, a titkosszolgálat különböző tisztjei, megannyi befolyásos és kártékony figura. Játszmáznak, szervezkednek, amelyeknek az ország issza meg a levét. Ez a múlt, de csak most kezdjük megismerni.
Oldalak száma: 336
Megjelenés: 2021. január 31.
Kötés: Keménytábla, cérnafűzött
Méret: 125mm x 183mm x 30 mm
Ár: 4990 Ft.
A Megfigyelt ember sorozat 1. kötete, Napi Operatív Információs Jelentések 1979–1980. kötetben áttekintettük a Napi Operatív Információs Jelentések vázlatos történetét, így ettől a jelen ismertetőben eltekintünk. A Napi Operatív Információs Jelentéseket kronológiai rendben, egymás után, éves bontásban közöljük nem választva el egymástól a fedőneves és a polgári néven futó jelentéseket. A rendező elv az időrendiség volt. Az összetartozó jelentéseket, tehát az alap és az összefoglaló jelentéseket egymás után közöljük, az összefüggések miatt itt – ritka esetben – eltekintettünk a kronológiai elvtől.
Sajátos jelentések ezek, ezért is döntöttünk amellett, hogy nem begépelve, hanem fakszimile formában tesszük közzé. A kötet bal oldalán vannak az eredeti jelentések, a jobb oldalon pedig a szerkesztői jegyzetek, a dokumentummal kapcsolatos, a tájékozódást segítő információk. Úgy tekintettünk egy-egy jelentésre, hogy ha bárhol kinyitja a kötetet a Tisztelt Olvasó, akkor teljes tájékoztatást kapjon az adott iratról. Lehetséges, hogy többször előkerül egy-egy név, fedőnév, intézmény stb., de ezeket igyekeztünk feloldani, és utalni az első előfordulási helyre a kötetben, ahol bővebb magyarázatot adtunk. A dokumentumon található kiegészítő kézírásokat [ ] jelbe írtuk át, hogy olvasható legyen, illetve az eredeti kihúzásokat külön jeleztük. A korabeli rövidítéseket és fedőneveket, amennyiben ezeket meg tudtuk fejteni, akkor feloldottuk. Az egyes jelentések jelzeteit, a keletkeztető szerv megnevezését, az eredeti minősítést, illetve a dokumentum készítésére és kezelésére vonatkozó utasítást, az aláírást minden esetben jeleztük, és ezekhez tájékoztató magyarázatot adtunk.
Oldalak száma: 484
Megjelenés: 2020. november 30.
Kötés: Keménytábla, cérnafűzés
ISBN: 978-615-6016-56-0
Méret: 222 mm x 145 mm x 55 mm
Ár: 6990 Ft.
A tragikus sorsú Rudolf trónörökös szívesen foglalkozott tudományokkal, főleg néprajzzal és természettudományokkal, de szenvedélyes vadász is volt, miközben tanult ornitológusként számos felfedezést is tett. A világhírű Alfred Brehm nem egy munkájában hivatkozik az elért eredményeire. Rudolf mély barátságot ápolt a világhírű Akfrika-kutató Teleki Sámuellel is, akit erdélyi útjain ismert meg, s aki nem véletlenül róla és Stefániáról nevezte el az Afrikában felfedezett tavakat. Élete során Rudolf számos nagyobb utazást is tett, a jelen útinapló az erdélyi és dunai utazásának emléke: 1878-ban Eduard Hodek bécsi preparátor, Eugen von Homeyer és Brehm társaságában tizenöt napos vadászkirándulást tett a Duna magyarországi szakaszán. Több helyütt megálltak, és a Duna melletti ártéri erdőkben, mocsarakban, de távolabbi erdőkben is vadásztak, így felkeresték az adonyi gémszigetet, Apatin és a Drávafok környékét, A Béga-csatorna környéki berkeket, a keskendi erdőt, a Hulló-mocsarat, a Fruška Gorában pedig keselyűkre vadásztak. Céljuk az volt, hogy néhány kevésbé ismert madárfajt természetes közegükben ismerjenek meg és adatokat gyűjtsenek róluk.
„1878 április hava elején határoztam el, hogy vadászkirándulást rendezek az Al-Duna vidékére a monarchia határain belül. A gondolat, hogy ezt az igen kevés utazótói ismert szép vidéket megnézzem s fegyverrel a vállamon madártani tanulmányokat téve átkutassam, nem volt új. Zelebor évekkel ezelőtt járt már ott, gyűjtve az udvari múzeum számára, s Hodek, az ismeretes preparátor, minden esztendő tavaszán végigmegy a Dunán déli Magyarországba, Szlavóniába, sokszor még tovább is, le egész a Dobrudsába, hogy ezt az ornithológusra és a vadászra nézve olyan gazdag világot kizsákmányolja. Hiszen ezek a vadonok, melyek a természet barátjának annyi bájos tájképpel kedveskednek és a búvárnak gazdag anyagot, megfigyeléseire háborítatlan helyeket nyújtanak, olyan közel feküsznek egy világvároshoz, Bécshez, s olyan közel vannak Pesthez.
Valahányszor Hodek ez útjából az utóbbi években visszatért és utazása bámulatos eredményéről s fáradalmairól beszélt, beszédje mindig úgy hangzott a fülembe, mint a szirénák éneke, és azok a sötét erdők százados tölgyeikkel, gazdag állatvilágukkal, melyeket az ember mindent egyengető kultúrája erre az utolsó menedékhelyre szorított, ellenállhatatlanul vonzottak maguk felé.”
Az útinapló a Magyar Királyi Természettudományi Társulat 1890-es pártolói megjelentetése után először jelenik meg önálló kötetben, fakszimile kiadásban.
Oldalak száma: 288
Megjelenés: 2020. november 9.
Kötés: Keménytábla, cérnafűzött
ISBN: 9786156016553
Méret: 140mm x 224mm x 32 mm
Ár: 4990 Ft.
.jpg)
Oldalak száma: 64
Megjelenés: 2020. november 4.
Kötés: Keménytábla, cérnafűzött
ISBN: 9786156016515
Méret: 210mm x 297 mm x 12 mm
Ár: 4990 Ft.
„A füstnél soványabb árnyak a láng ritmusára imbolyogtak. Miért gyújtanak tüzet? Hiszen pusztulni kell a sziklakemencétől, amely hajnalig árasztja vissza a nappal forróságát. – Tűznézés… – súgta magyarázva egy Hiéna, aki odajött közben, és kíváncsian megtapintotta Fécamp arcát. – Este tűznézés van! Visszalátnak a Voltba… Fécamp még mindig azt várta, hogy felébred a szörnyűségből… A vékony árnyak imbolyogtak, a tűz lobogott és tűhegynyi porszemeket dobált a szél. A csontváz lihegve súgta mellette: – Ami Volt, az a Völgyben maradt, de tudni kell!... Ez a tűznézés…”
Kiss Ferenc: Még abban az évben két lelkes rajzolóbarátomat kerestem meg az ötlettel, mi lenne, ha bizományba megrajzolnák nekem a történetet. Az volt a koncepcióm, hogy a doni halálmenet képkockái barnás tónusban jelennének meg, mint a régi fotográfiák, Rejtő visszaemlékezéseinél viszont kiszínesednének a rajzok, amikről visszaköszönnének Korcsmáros Pál klasszikus figurái. Csordás László rajzolta volna a komolyabb hangvételű anyagot, míg Podmaniczky Ferenc a humoros, memoár jellegű részeket…
Rejtő Jenő életéről az utóbbi években sok minden kiderült. Legalább annyi, mint amennyi homályban maradt. Tudjuk, hogy Reich Jenőnek született, de azt nem, hogy hivatalosan is felvette-e írói nevét, a Rejtő Jenőt és kikeresztelkedett-e? Képregényünk nem kutatja Rejtő korabeli nyilatkozatainak valóságtartalmát. Elfogadja, amit állít, mert az igazság mindenkinek az, amiben hisz, vagy amit hinni vél. Itt illene most „Jó szórakozást!” kívánnom Önöknek, ha a Don-kanyari halálmenet embertelen eseményei – melyet az író páratlan humora ellenpontoz – alapjaiban nem írnák fölül ezt a vidámnak tűnő mondatot. Így csak kérni tudom kedves Olvasóimat, hogy tartsanak Rejtő Jenővel és sorstársaival ezen a kegyetlenül hosszú és dermesztő úton – egyenesen a pokolba…
Ötven író Nyirő Józsefről és páratlan műveiről – száz évvel ezelőtt. Ki volt Nyirő, mit és miről és hogyan írt? – tehetnénk fel a kérdést a kötet íróinak nevében. Szerb Antal, Áprily Lajos, Reményik Sándor, Molter Károly, Makkai Sándor, Jancsó Béla, Szabédi László, Németh László, Schöpflin Aladár, Dsida Jenő, Kemény János, Várkonyi Nándor és megannyian mások. Féja Géza szerint Nyirő írásai a magyar világteremtés egy-egy ízét hozták. Nem mondhattuk rá, hogy új vagy ódon, Kelet vagy Nyugat, ilyen vagy olyan, ezt kellett mondanunk: magyar. Szent Ferenchez hasonlíthattuk, ki immár virágokkal és hegyekkel beszélget, de hun igrichez is, aki a folyók útjain visszatér Ázsiába. Katolikus, kinek az igazi vér a megváltás, de rettentő lázadásoktól üszkös magyar is.
A kötetben meg nem jelent írások panorámaképet mutatnak a nyirői életműről, egyben képet adnak az író jelentőségéről, emlékezetes figuráiról, lenyűgőző életművéről, melyet évtizedeken át a politika megpróbált negligálni mind Romániában, mind pedig a kommunista Magyarországon. Pedig Nyirő indulása is szokatlan volt, derül ki Medvigy Endre igen alapos előszavából: A tanítói, a katonatiszti és a papi pálya között választhat. Kétségekkel küzd, de mélyen vallásos édesanyja unszolására mégis az utóbbi mellett dönt. 1907-ben kezdi meg teológiai és filozófiai tanulmányait Gyulafehérvárott, a Római Katolikus Püspöki Papnevelő Intézetben. A mindvégig eminens, végzett teológus fiatal még a felszentelésre, ezért egyházmegyéje tanulmányai kiegészítésére Bécsbe küldi. Az 1911–1912-es tanév két szemeszterét a monarchia fővárosában végzi a Császári és Királyi Egyetem Teológiai Karán. A Pázmány Péter alapította Pazmaneum a tudományos műhelye és az otthona. 1912-ben itt védi meg latin nyelvű disszertációját, majd még ugyanebben az évben, 1912. július 14-én Fischer Colbrie Ágoston kassai püspök szenteli pappá. Első miséjét édesanyja szülőfalujában, Csíkmenaság Árpád-kori templomában, a reneszánsz szárnyas oltár előtt celebrálja. Legkorábbi szépprózai kísérletei 1909-ben és 1910-ben Győrben, a női Mária Kongregációk folyóiratában, a Nagyasszonyunkban jelennek meg.
A különleges kötet időutazás a két világháború közti Erdélybe, Marosvécsre és Kolozsvárra, Nyirő művein keresztül pedig a havasokba, Székelyföldre és a Kárpátokba.
Oldalak száma: 300
Megjelenés: 2020. október 21.
Kötés: Keménytábla, cérnafűzött
ISBN: 9786156016522
Méret: 125 mm x 183 mm x 30 mm
Ár: 4990 Ft.
Oldalak száma: 452
Megjelenés: 2020. március 30.
Kötés: Keménytábla, cérnafűzött
ISBN: 9789639885875
Méret: 260 mm x 238 mm x 30 mm
Ár: 14.990 Ft.
A Kisbéri Ménes története szervesen összefügg a magyar lóversenyzés és telivértenyésztés történetével. A könyv témájának mintegy 200 éves, megszületésének pedig sok évtizedre visszanyúló előzményei vannak.
Vajon miért Kisbéren alapított I. Ferenc József császár állami ménest, adódik a kérdés! Nos, az osztrákok úgy tartják, hogy jó lovakat tenyészteni keleten lehet. A földrajzi és éghajlati viszonyok pedig erre Kisbéren kiválóan alkalmasak.
A reformkorban a Batthyány testvérek Kisbéren fejlett lótenyésztési kultúrát alakítottak ki, amelyet a bécsi udvar hozzáértő döntéshozói jó szemmel felismertek, figyelemmel kísértek. Herceg Batthyány Gusztáv (1803-1883), a kiváló úrlovas, az Angol Jockey Club első külföldi tagja 1829-ben két angol telivér kancát és egy mént hozatott be Angliából, a közeli Ivánkapusztán pedig lóversenypályát építtetett. Gusztáv vásárolta meg a híres Privateert gróf Károlyi György részére. Privateer az 1830-as "Gyepkönyvben" már a győztes lovak között szerepel, 1831-ben pedig Kisbéren fedez 20 aranyért. Ez a nagyszerű mén nemzette az 1836-ban született Furiosót, a kiváló mezőhegyesi törzsalapító mént. Érdekesség továbbá, hogy Hesp Róbert huntsman-ként Kisbéren volt alkalmazásban, a kopófalkát irányította. Mint tudjuk, később Kincsem idomárjaként vált híressé és Kincsem is sok-sok szállal kötődik Kisbérhez.
Gróf Batthyány Kázmér, Magyarország első külügyminisztere a szabadságharc bukása után emigrációba kényszerült, és 1854 júliusában meghalt. Testvére Gusztáv Angliában telepedett le, ahol az általa vásárolt Galopinnal Epsom Derbyt nyert, de ő tenyésztette St. Simont is, az évszázad versenylovát és örökítőjét. A Kisbéri Ménes alapításának első írásos nyoma egy 1852. július 9-én keltezett dokumentum, amely e könyv kristályosodási pontja, ahonnan napjainkig kalauzolják a szerzők a tisztelt olvasót, bepillantást nyújtva lóversenyzésünk, lótenyésztésünk dicsőséges korszakaiba, de megmutatják a dicstelen pillanatokat is, jelesül a ménes felszámolásának okait és felelőseit is.
New York, 1920. augusztus 5.: Százharminchárom nap alatt az óhaza magyar népe a pokol minden kínjait szenvedte át a bolsevista rémuralom alatt. Tanulságul és okulásra írtam e könyvet és ajánlom az amerikai magyarság figyelmébe. Magyar testvéri szeretettel, Huszár Károly, volt magyar miniszterelnök, nemzegyűlési képviselő.
A magyar kommunizmus 133 napja, melyet az 1919. március 21 és augusztus 1. közötti időszak fémjelez, a forradalmi terror hónapjai voltak Magyarországon, amikor a bolsevikok pillanatok alatt lerombolták a polgári berendezkedést, s utat engedtek a proletároknak a lopásra, vagyonelkobzásra, az ingatlanok eltulajdonítására, továbbá szétverték az oktatást, üzemi tanácsokra bízták az ipart és jegyrendszert vezettek be. Az elégedentlenkedők ellen terrorkülönítményeket hoztak létre, és kíméletlen gyilkolásba kezdtek. A szörnykorszak rémtettei azonban mintha a történelem homályába vesztek volna az elmúlt évtizedek alatt. A szembenézést elsőként a bukás utáni időszakban a volt magyar miniszterelnök Huszár Károly tette meg, aki 1919. novemberétől 1920 márciusáig vezette a kabinetet: az ő könyvéből ismerte meg a világ elsőként, micsoda bűnszervezet uralta Magyarországot a vörös hónapokban. A kivételes kiadvány éppen száz évvel ezelőtt jelent meg Amerikában, itthon teljességgel ismeretlen, pedig a benne foglaltak a nyers valóságot ábrázolják, ami elrettentő, hihetetlen, alattomos, vérgőzös és felháborítóan hazug. És döbbenetes ma is olvasni, mit tett Kun Béla, Szamuely, Cserny, Böhm és a többi vörös hóhér ezzel az országgal. A reprint kiadvány az amerikai közlés fakszimiléje.
Oldalak száma: 216
Megjelenés: 2020. március 10.
Kötés: Keménytábla, cérnafűzött
ISBN: 9786156016478
Méret: 240 mm x 150 mm x 25 mm
Ár: 4490 Ft.
Dr. Fedina Lídia kétszeres Zsoldos Péter-díjas írónő legújabb regénye mesterien ötvözi a történelmi tényeket és a dedukciót, a valóságos és a vélt eseményeket. Korokon át követhetjük a Seuso-kincs útját a későrómai kori Pannonia Valeriától, a kiegyezés utáni békeéveken át a Waffen-SS Tavaszi ébredés hadműveletén keresztül egészen a gulyáskommunizmus langymelegéig, de nem marad ki a Magyar Néphadsereg prominens képviselőinek vetélkedése és a szovjet titkosszolgálat ténykedése sem. A meghökkentő események között betekinthetünk a szerb és libanoni ügyletek mögött meghúzódó külföldi műgyűjtők és múzeumok világába, majd a New York-i per részleteibe is, hogy aztán a kincsek hazakerülésével és a bűnügyi szálak elvarrásával a jelenbe érjünk... Műkincsvadászat évszázadokon keresztül, amit ármány és gyilkosság, vér és hazugság övez.
LŐRINCZ L. LÁSZLÓ:
Ragyogó fantáziával megírt, letehetetlenül izgalmas történet. Amikor olvastam, úgy éreztem, hogy magam is ott vagyok a kincsvadászok között. És persze reménykedtem, hogy megúszom élve a kalandot.
Oldalak száma: 608
Megjelenés: 2019. április 18.
Kötés: Kartonált
ISBN: 9786150047072
Méret: 222 mm x 145 mm x 25 mm
Ár: 4990 Ft.
Oldalak száma: 584
Megjelenés: 2020. március 30.
Kötés: Keménytábla, cérnafűzés
ISBN: 978-615-5068-63-8
Méret: 222 mm x 145 mm x 55 mm
Ár: 6990 Ft.
Az Erdélyi Szalon Kiadó 2018 tavaszán indította el Csoóri Sándor életművének kiadását. A költői, írói, közéleti írások mellett a sorozat szerkesztői úgy döntöttek, hogy megjelentetik a Csoóri Sándorról összegyűjtött állambiztonsági jelentéseket, pártállami iratokat. Az alsorozat címe: A megfigyelt Ember.
A rendszerváltás 30. évfordulóját ünnepeljük 2019-ben és 2020-ban. A Kiadó és az alsorozat szerkesztésével megbízott történészek (Bank Barbara és Soós Viktor Attila) úgy látták, hogy e jeles évfordulónak leginkább azzal tudnak emléket állítani, ha először a nyolcvanas évek dokumentumait jelentetik meg, amelyek a rendszerváltást megelőző folyamat megbízható és egyben azt magyarázó forrásai.
Az állambiztonság talán legizgalmasabb dokumentumai a Napi Operatív Információs Jelentések1, amelyek naplószerűen követik a kiszemelt ember napi tevékenységét. A Csoóri Sándorra vonatkozó jelentésekből követni lehet a költő mindennapjait. Jelen kötetünkben a NOIJ jelentések közül az 1979 és az 1980-as év Csoóri Sándorról szóló jelentéseit adjuk közre. A közlés időhatárának magyarázata, hogy 1980–1984 között a belső elhárítás „Csókás” fedőnevű célszemélyként tartotta számon Csoórit.
„Csókás” fedőnevű célszemélyre 94 jelentés maradt fenn, míg Csoóri Sándorra 1979–1989 között több mint félezer. Ezt a nagy mennyiségű jelentéssorozatot több kötetben tervezzük egybegyűjteni. Az elsőben a „Csókás” fedőnevű célszemélyre vonatkozó 1980 évi jelentéseket, valamint a Csoóri Sándorra gyűjtött, 1979-ben és 1980-ban keletkezett jelentések olvashatóak.
A következőben az 1981-es és 1982-es évek jelentéseit közöljük, hasonló elvek szerint csoportosítva azokat.
Urai Dezső (1875-1966) író, színikritikus, szövegíró és operettszerző volt. Ő írta a Cigánykirály és az Asszonykám című operettek szövegkönyveit, de két háborús regény is fűződik a nevéhez, A provence-i hadifogoly és a Mackensen katonáival. A jelen kötet az utóbbi beszámoló fakszimile kiadása, melyhez hozzátartozik az a kiadatlan fotóanyag, amelyik a Fortepanhoz kerül néhány évvel ezelőtt. Így együtt soha nem publikált kiadvány jött létre, ami páratlan a maga nemében. Szinte izzik a napló minden oldala, a szerzővel ott járunk a Balkán hegyei között, ahogy évtizedekkel korábban Nopcsa báró jegyezte fel Albánia, Szerbia, Koszovó vagy Macedónia topográfiáját. A mintegy kétszáz fekete-fehér fotó szenzációs pillanatképek sora, jól kiegészítik a katonai naplót, noha az író Urai nem volt hivatásos fotós, de éppen ez adja meg a különleges hangulatát e rendkívüli képtárnak, melynek kezdő dátuma 1914, záróakkordja pedig 1917. A délszláv front képein túl számos budai felvétel is bekerült a képek közé, a tábornok Mackensenről készültek nemkülönben, továbbá temetői felvételek, a macedón "hétköznapok" képsorai, de hadifogoly- és katonai képek, valamint életképek úgyszintén.
Részlet a bevezetőből: Mint haditudósítónak a német csapatoknál volt beosztásom, és java időmet Mackensen tábornagy parancsnoksága alatt töltöttem. Az ő katonáival voltam Lembergtől Breszt-Litovszkig, azután Szerbiában, az egész diadalmas offenzíva alatt, végül Macedóniában a görög határig, olyan távolságnyira, hogy a szaloniki-i öblöt és az entente csapatszállító hajóit jól megfigyelhettem. Amit eközben láttam, soha egészen megírni nem tudom.
A görög vidékről pedig eképpen ír: Hat kilométernyire lévén a görög határtól, nem állhattam meg, hogy Görögország földjére ne lépjek és ne lássak legalább egyet azok közül a katonák közül, akiket olyan mohón és epedve csábít az entente. Fölkerekedtünk tehát néhányan és legfölebb húszpercnyi autózás után már meg is állottunk egy magas rúd előtt, amelyikre széna volt fölcsavarva. A magas rúd tövében bolgár népfölkelő posztolt és erélyesen ránk szólt: Tovább nem szabad! A többit könnyű volt kitalálni: a rúd a rácsavart szénával, a bolgár népfölkelő a hosszú puskával durva és gyakorlati kivitele annak a gondolatnak, amelyet finom diplomaták bizonyára szépen csiszolt szavak kíséretében szélesítettek aktává: itt kezdődik a semleges zóna. Két kilométernyi olyan terület, amelyre nem szabad rálépni se bolgár, se görög katonának, hogy mindenféle súrlódások és határsértések elkerültessenek.
Oldalak száma: 302
Megjelenés: 2020. július 15.
Kötés: Kartonált, füles
ISBN: 978 615 6016 48 5
Méret: 222 mm x 145 mm x 55 mm
Ár: 4990 Ft.
Exkluzív interaktív könyv, mely okostelefon vagy tablet segítségével több száz internetes felület elérését biztosítja olvasás és böngészés közben. Tudatosan a fiatalok számára készült összeállítás a jelen munka, rendkívül gazdag képanyaga és információs háttere azonban nem csak nekik szól, hanem valamennyi érdeklődőnek. Mindszenty József bíboros személyiségének mélyebb rétegeit legjobban a serdülőkorú fiatalok értik-érzik át.
Ők, ti tudjátok felfedezni azt, ami bő száz év alatt akárkinek nem sikerült. Ti megfejthetitek az ő fordulatos életének titkát, szavainak, tetteinek, mosolyának és szigorúságának valódi motivációját. Ismerhetünk a saját életünkben néhány hozzá hasonlófelnőtt figurát, akiket nemcsak mi értünk meg azonnal, hanem ők is, egyik pillanatról a másikra, szavak nélkül is közel kerülnek hozzánk.
A mi számunkra Mindszenty bíboros ilyen ember... Különleges és egyedi ez a kiadvány, mely kifejezetten a számotokra mutatja be az ő hihetetlenül gazdag életútját. Nem szokványos műről van szó, hiszen a képes összeállítás egyben internetes és mobilapplikációs kódokkal, webes elérhetőségekkel ad hozzá a leírtakhoz képeket, filmeket, hanganyagokat és további érdekes tartalmakat. Regiszterekbe foglalva jelenítettük meg a teljes életutat, melynek történelmi íve lefedi az elmúlt évszázadot. Ez a munka tehát a XX. század krónikája is egy kivételes személy nézőpontjából. A szentéletű bíboros élete olyan, mintha egy izgalmas kalandregény részeként tárulna fel az Osztrák Magyar Monarchia,az I. világháború, a Horthy-korszak és a II. világháború,a nyilas terror, a kommunista önkényuralom,az 1956-os szabadságharc, a hidegháború és az enyhülés, a puha diktatúra és a magyar emigráció történelmi panorámája.
Oldalak száma: 196
Megjelenés: 2020. június 15.
Kötés: Keménytábla
ISBN: 978 615 8001 19 9
Méret: 222 mm x 145 mm x 55 mm
Ár: 5990 Ft.
Művészsors a nyilas és a kommunista terror idején.
"Gyermekkorom helyszíne: a Budakeszi út, és egy jellegzetes magyar művészsors a történelem forgatagában. Megindító történet." (Gallusz Nikolett)
"Arcok és sorsok az embert próbáló időkből. Rácz Vali példája mutatja, nemcsak a színpadon, az életben is hősök lehetünk." (Dolhai Attila)
"Az egykori gyönyörű díva örök ragyogása ott van abban az egyszerű mondatban, amit a Jad Vasem díjátadó ünnepségén mondott. Azt kérdezitek, miért tettem? A válasz egyszerű: nem találtam okot arra, hogy ne tegyem." (Karafiáth Orsolya)
A göllei iskolaigazgató leánya, miután 1936-ban Dohnányi Ernőtől átveszi énektanári diplomáját, a katedra helyett a Negresco kávéház pódiumát választja. Néhány év alatt a Vigadó téri üvegpalota, a Hangli kedvence lesz. Az országos népszerűséget azonban a rádió és a film hozza meg számára. Karrierje csúcsa a második világháború vészterhes időszakára esik. Bár az úri középosztály tagja, a Horthy-rendszer ünnepelt sztárja, önzetlenül segíti a vészkorszak üldözöttjeit. Villájában titkos búvóhelyet alakít ki, s ezzel magát is halálos veszedelembe sodorja...
Az énekesnő leánya, a Londonban élő újságírónő Monica Porter, a történet szereplőinek beszámolói és édesanyja visszaemlékezései alapján izgalmas, fordulatokban bővelkedő, kitűnő kordokumentumot írt. A kötet Rácz Vali szakmai munkásságát is bemutatja. A művész színházi és filmszerepeit, a pályakép fontosabb eseményeit Péter Zsolt színháztörténész összegezte.
Szerző: Monica Porter
Fordító: Péter Zsolt
Kapcsolódó oldalak:
Oldalak száma: 312
Megjelenés: 2019. május 29.
Kötés: Keménytábla
Fotók: 160
Zene: QR kóddal letölthető
ISBN: 9786156016430
Ár: 4990 Ft.
Oldalak száma: 480
Megjelenés: 2019. november 07.
Kötés: Cérnafűzött, keménytáblás
ISBN: 9786156016447
Méret: 222 mm x 145 mm x 25 mm
Ár: 4990 Ft.
Úzvölgye tragikus története.
Az ismeretlenség homályából lát napvilágot az 1917-ben írt beszámoló az úzvölgyi pokolról, amikor a semlegességet hirdető Románia hitszegő módon Erdélyre támad 1916 augusztusában. A történet több mint aktuális ma, amikor Úzvölgyében pattanásig feszült a húr a világháborús temető kapcsán. Szádeczky-Kardoss történész, aki a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Magyar Történelem katedrájának vezetője volt 1891-től Trianonig, amikor menekülnie kellett Erdélyből, tűpontos krónikáját adja a véres háborúnak, melynek napi eseménytörténete jószerivel ismeretlen a magyar olvasók előtt.
A Román Királyi Hadsereg csapatai a székelyföldi szorosokon keresztül benyomultak az akkori Magyarország területére, és a Csíki-medencét elfoglaló román 7. gyaloghadosztály Udvarhely vármegye nyugati területéig hatolt előre. 1916. október elején indult meg az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének ellentámadása Székelyföldön, a Német Birodalom hadserege pedig Dél-Erdélyt foglalta vissza. Az osztrák-magyar 1. hadsereg 1916 októberében gyakorlatilag 10 nap alatt visszaszorította a román csapatokat a történelmi határra vagy azon is túlra. Mindegyik hegyszorost visszafoglalta nagyjából október 15-re egy-egy osztrák-magyar seregtest. Az egész Kárpátok vonalán, 500 kilométeren zajlottak a harcok a szembenálló orosz cári és a román királyi hadseregekkel.
Október közepén az Úz-völgyében, a magyar királyi 39. honvéd gyaloghadosztály is átlépi az akkori határt, Úzvölgy-telep is az osztrák-magyar csapatok kezére kerül, majd ezt követi a bevonulás Bukarestbe. Szádeczky maga is ott volt a pokolban, az ő szavaival: Én ott voltam, mint megfigyelő szemtanú, a nagyszebeni háromnapos harcban, majd a brassai döntő csatában, a székelyföldi üldözés forgatagában, meglátogattam a magyar hadosztályokat és ezredeket a határszéli harcok színhelyén, naplót vezettem, hivatalos és magánfeljegyzéseket összegyűjtöttem s a hadjárat folyamán több mint húsz cikket közöltem a részletekről. Majd 1917 nyarát a sajtó-hadiszállás parancsnokságának megbízásából a megszállott Bukarestben töltöttem, a háború okainak és előzményeinek tanulmányozásával. Ezekről is írtam vagy tíz közleményt a hírlapokban. Ezeknek a tapasztalatoknak és tanulmányoknak a magvát, javát, eredményét foglaltam össze lehetőleg röviden, tömören, hogy megmaradjon emlékezete e korszakalkotó nagy időknek és hirdetője, megörökítője legyen a magyar katonai dicsőségnek. Mert az erdélyi hadjáratban a győzelmek oroszlánrésze a magyar ezredeket illeti. A magyar harci erények ott tündököltek talán a legfényesebben a világháború alatt; ott, ahol leginkább érezték, hogy a hazáért harcolnak. Ezt kívántam könyvemben megörökíteni.
A száz évvel ezelőtt lejegyzett krónika megdöbbentő eseménytörténet, egyben sokkoló olvasmány, hiszen a hadszíntéri tudósításon túl részletesen taglalja a megszálló román erők kegyetlenkedéseit is, a székelyföldi gyilkosságok és pogromok történetét, falvankénti felsorolásban, illetve a rablás, rombolás és rekvirálás lajstromát. Ahogy a szerző fogalmaz: A hamisított történeti jogcímen részeg illúziókkal feltüzelt népet nem volt nehéz belevinni a háborúba. Ránk támadtak, de csúfosan megverettek. Nekik ez zsákmányra éhes hódító próbálkozás volt, ránk nézve élethalál küzdelem. Mégis, a győzelmet nem igyekeztünk kiaknázni, sem gyakorlatilag, sem szellemileg. A bukaresti békét nem magyar diplomaták kötötték meg; mindent visszaengedtek. A levert ellenség csak meglapult, de leste az alkalmat, hogy a zavarosban tovább halászhasson. Ez az alkalom a háború végén Trianon után magától kínálkozott.
16 oldal képmelléklet, eredeti fotókkal
Az elmúlt évtizedekben számtalan könyv jelent meg az 1920 és 1945 között fennállott Magyar Királyi Honvédséggel kapcsolatban. Vannak, amelyek levéltári forrásokra támaszkodva kívülről, objektíven mutatják be kialakulását, fejlődését, szervezetét vagy alkalmazását a II. világháborúban. Más írások a honvédség egykori tagjainak: tábornokoknak, tiszteknek vagy éppen legénységi állományúaknak tollából szubjektíven számolnak be arról, hogyan látták a honvédséget belülről.
E kötetalapjául egy, a második világháborúban hősi halált halt honvédtiszt, Molnár Andor százados dokumentumokból és elsősorban fényképekből álló hagyatéka szolgál. Az ehhez hasonló gyűjtemények döntő többsége a háborús pusztítások, az emigráció, a kitelepítések vagy egyéb kényszerköltözések során elveszett, megsemmisült. Az 1944 áprilisában a Kárpátok előterében hősi halált halt Molnár Andor hagyatékára más sors várt. Tekintettel arra, hogy a családfő, aki gyanús lehetett volna a háború utáni kommunista hatalom birtokosai szemében, már nem élt, apósa és felesége pedig közmegbecsülésnek örvendő tanárként dolgoztak, nem keltették fel a mindig gyanakvó biztonsági szervek érdeklődését.
Így a Molnár Andor katonai pályáját dokumentáló fényképek, iratok, bár elrakva, de épségben vészelték át a háborút követő évtizedeket. Százada élén rohamozva Tlumczyknál 1944. április 23-án aknaszilánktól találva olyan súlyosan megsebesült, hogy másnap meghalt. Holttestét az elfoglalt Nadwornán katonai tiszteletadás mellett az újonnan kialakított hősi temetőben temették el. Azonban nem nyugodott sokáig bajtársai körében. A 4. gépkocsizó lövészzászlóalj parancsnoka, Gallay Emil őrnagy még a nyár folyamán módot talált rá, hogy földi maradványait a zászlóalj egy másik tisztjével együtt hazajuttassa.Nagy "M"-mel jelölt koporsóját hazai földben, a kunszentmiklósi temetőben családja, ismerősei körében helyezték örök nyugalomra.A kötetből egy olyan katonatiszt életútját ismerheti meg az olvasó - nemcsak szövegből, hanem képek alapján is -, aki egy igen nehéz korban teljesítette katonai esküjében vállalt kötelességét, békében és háborúban "becsülettel élt és halt."
Oldalak száma: 204
Megjelenés: 2018. október 24.
Kötés: Kartonált
Fotók: 200
ISBN: 9786155068584
Méret: 222 mm x 142 mm x 20 mm
Ár: 3990 Ft.
Először jelenik meg Magyarországon a témájában és nyelvében is különleges imakönyv. A csudákkal ékes somlyói Mária kegyhelyét látogató zarándokok lelki épülésére állította össze P. Réthy Apollinár ferencrendi szerzetes, írta az első kiadás címlapjára a kolozsvári kiadó 1924-ben. Ezúttal reprint kiadásban jelenik meg 2019-ben, a csíksomlyói pápalátogatás évében. Az imakönyv számos közismert ősi imát és éneket tartalmaz, de találhatók benne olyanok is, amelyek az idők folyamán feledésbe merültek.Mit akar a Kalauz?, hangzik el a bevezető kérdés száz évvel ezelőtt az előszóban. Íme: A székely nép mindig mélyen vallásos és erkölcsös volt. Hite és erkölcse felett anyai szemmel őrködött a székelyek Nagyasszonya. Szűz Mária Anyja volt e sokat szenvedett népnek, s e nép gyermeke volt a sokszor felkeresett Anyának. Ma mintha a szent Szűz nem vigyázna reánk: hitünkben meginogtunk, erkölcseinkben meglazultunk. Nem csoda: a székely nép már nem borul le oly mélységes hittel és bizalommal kegyszobra előtt, mint régente. Pedig a székely népnek manapság van a legnagyobb szüksége a Szűz Anyára, anyai szívére, anyai kezére, anyai szemére, anyai könnyeire, anyai imájára. E Kalauz vissza akarja vezetni az eltévedett gyermeket a mindig megbocsátó, irgalmas Anyához, hogy az ő karjai közt megint vallásos és erkölcsös legyen a székely nép, mint régebb volt. Adja Isten! Csíksomlyó, 1924. március 25-én.
Oldalak: 218
Megjelenés: 2019. március 28.
ISBN: 9786150047065
Ár: 3990 Ft.
Volt egyszer egy színház. A Csillagok városában, a hollywoodi álomgyár árnyékában egy magyar művészszínház, amely negyedszázadon át aratta sikereit és szórakoztatta a közönséget. A Los Angeles-i Thália Stúdió története páratlan teljesítmény színháztörténetünkben: nem volt ezenkívül még Amerikában, a Missisipitől nyugatra magyar színház, amelyik 25 esztendeig folyamatosan működött volna. Ott, ahol egy színház nem csupán művészi élményt nyújt, hanem közösségformáló erő is, nem csupán szórakozás, hanem lélekmentés - egy miniatűr magyar haza az óceán túlpartján.
Ennek a színháznak a csillogó ünnepeibe és hétköznapi nehézségeibe, hangos sikereibe és rejtett kulisszatitkaiba avat be a sajtó hitelessége által, de a személyesség varázsával a Thália Stúdió egykori igazgatónője és első számú sztárja, Óss Enikő. A Nagyváradról az Egyesült Államokba emigrált színésznő férjével, Varga Tiborral együtt hozta létre és működtette a Thália Stúdiót...
Aztán új felvonásra nyitotta a függönyt: hazatelepült Budapestre, és megírta élete és a Thália izgalmas történetét.
Volt egyszer egy színház... (Medgyessy Éva)
Oldalak száma: 336
Megjelenés: 2019. május 29.
Kötés: Keménytáblás
Képek és fotók: 240
ISBN: 9786158121804
Méret: 222 mm x 145 mm x 25 mm
Ár: 4990 Ft.
Oldalak száma: 386
Megjelenés: 2021. március 3.
Kötés: Keménytáblás
Képek és fotók: 20
ISBN: 978-615-81218-1-1
Méret: 222 mm x 145 mm x 25 mm
Ár: 4990 Ft.
Megrendezett első világháború? Az antant mint szabadkőműves hálózat Németország és a Monarchia ellen? Szabadkőműves per a szarajevói gyilkosság után? A trianoni térkép eredetije 1917-ben? Meghökkentő tények és bizonyítások a titkos páholyok nem ismert tevékenységéről, melyek egyike-másika mintha eltért volna az eredeti angol orientációtól és a szabadkőműves alapelvektől. Szervezkedések, lapkiadások, titkos megállapodások, határokon átnyúló szervezett sajtókampányok, forradalmi elvek, világhatalmi tervek a huszadik legelején, elképesztő hatalmi játszmák, melyek alapján az olvasó felteszi a kérdést: miért és kinek az érdekében? A két nagy fejezetre osztott kötet címei is árulkodók: A szabadkőművesség felelőssége Trianonért, illetve A föld alatti Magyarország. A munka választ ad számos kérdésre, kételyeket oszlat el, ugyanakkor pontos és fontos történelmi tények összefoglalása, amikor korabeli lapközlésekből és megjelent könyvekből idézi fel mindazt, amivel még a történészek egy része sem nézett szembe az elmúlt emberöltő alatt. Somogyi István jogász, országgyűlési képviselő 1929-es könyve igazi ritkaság, megjelenése több mint időszerű akkor, amikor Magyarországon is kőkemény viták kísérik a trianoni tragédia háttértörténetét.
„Két vár azonban még sértetlenül meredt ki a nagy pusztaságban. A német Hohenzollern dinasztia, mely valamikor hűséges szabadkőműves volt, de egyre inkább távolodott el ennek bűvköréből. Ez az uralkodóház nem csinált abból titkot, hogy egy új Németországot akar megteremteni, mely a gazdagságon és a fegyelmezett hadseregen nyugszik, márpedig ezek mindegyike akadálya volt a szabadkőműves eszmék haladásának. Aztán megvolt még a katolikus monarchia is, a katolikus Habsburg házzal, mely oly sok borsot tört egyszer-másszor a szabadkőművesség orra alá, s nem volt hajlandó a maga uralmát annak elgondolása szerint berendezni. Mindkettőnek pusztulnia kellett tehát, mindkettő halálra volt ítélve már akkor, mikor a szabadkőművesség az antant létrehozásával körülöttük teljessé tette a blokádot, s őket abroncsok közé szorította. A többi már csak idő kérdése volt. A Cél című folyóirat 1924. évi novemberi számában be is bizonyítja, hogy az 1912-ben Rómában tartott szabadkőműves kongresszus már elhatározta a világháború megrendezését. Az is el volt határozva, hogy ennek megindulását a Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolása fogja bevezetni.”
A világhírű könyv, mely először spanyolul látott napvilágot Dél-Amerikában, Magyarországon pedig szinte az ismeretlenség homályába veszett az egyetlen ismert magyar kiadás. Buenos Aires, 1963. december 1.: Régóta élt bennem a nyugtalan kíváncsiság megismerni az igazságot a szabadkőművesekről, akiket a Jézus Társasága legnagyobb, százados ellenségének tartott. Miután vissza lettem helyezve a laikus állapotba, eltitkolva való kilétemet, beléptem a szabadkőművesek közé, és a legtisztább szándékkal elhatároztam, hogy személyesen győződöm meg a sok vád igazságáról vagy hamisságáról. Feljutottam a legmagasabb fokokig, és ma birtokában vagyok egy olyan tökéletes ismeretnek mind a két intézményre vonatkozóan, amelyet nem mások elbeszéléséből, hanem hosszú évtizedek személyes tapasztalatából gyűjtöttem fel, így befejezve kettős küldetésemet, amelyet én valóságosan ennek fogtam fel, most a nagyközönség elé állok, és bemutatom e két rendet, a két legnagyobb ellenséget a maguk teljes őszinteségében, összes titkaikkal együtt.
A könyv sajátos ötvözete az önéletrajznak, a naplónak, a dokumentumgyűjteménynek, a politikai esszének és vitairatnak. Írója különös, nyughatatlan, mindenütt meghasonlott, örök útkereső volt. Még haló poraiban sem maradt nyugton. Az „útkereső” közben rátalált a szabadművességre, fölfedezte benne a közösséget, amely sokban emlékeztette őt az elhagyott rendre. Nagy Töhötöm könyve nem elsősorban azért időszerű, amiért írta, hanem mert érdekes és bensőséges képet rajzol az olvasók többsége előtt ismeretlen, titokzatos intézményről, a két rendről.
Oldalak száma: 536+80 oldal színes képmelléklet
Megjelenés: 2021. szeptember 10.
Kötés: Keménytáblás, cérnafűzött
Képek és fotók: 180
ISBN: 978-615-81218-2-8
Méret: 222 mm x 145 mm x 25 mm
Ár: 5990 Ft.
A múlt forradalmasítása. Ez ennek a kötetnek a szellemi értelme. Csoóri Sándor költészete, ami a legfontosabb volt a számára, igazában attól válik egy hitelesen gondolkodó költő csodájává, hogy megmutatta: miben gondolkodik. Jelentős emberekből álló, de számszerűen mégis apró seregek kezdték és ismerték fel Bartók és Kodály ebbéli zsenialitásának jelentőségét. Csoóri ehhez adott szellemi többletet. Talán Kodály Zoltán örülne ennek leginkább. Mit mond Csoóri? „Az érték fogalma: Lennie kell valaminek, ami ellenáll az elmúlásnak, mert különben hiábavalóan történtek volna meg a dolgaink. Például az is, hogy a hagyomány nem a múlt gátlástalan és aprólékos visszaállítását hajtja végre, hanem az értékek további elpusztulását akadályozza meg. A hagyomány: időt legyőző szándék. A hagyomány és a hagyományos fogalma közti különbséget nem vették sokan észreAmit eredetinek hívnak: nem más, mint sajátságos viszony a hagyományhoz. József Attila költői kötődései. A Medvetánc biztosan eredeti. A forradalmi, ami újra és újra hagyományt éleszthet. Nem egyfélét, de többet. A hagyomány nem más, mint újra forradalmasítani a múltat.”
Oldalak száma: 286
Megjelenés: 2021. január 30.
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 978-615-5068-47-8
Méret: 222 mm x 145 mm x 25 mm
Ár: 3990 Ft.
Oldalak száma: 300
Megjelenés: 2021. június 10.
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 978 615 6016 67 6
Méret: 222 mm x 145 mm x 25 mm
80 oldalas képmelléklettel
Ár: 5490 Ft.
Itt születtem, Fóton, a kastélyban, még emlékszem, melyik volt anyám, herceg Windischgraetz Mária Magdolna, gróf Károlyi Istvánné szobája. Akkor még máshogy voltak a szobák elrendezve, mint most, arra is emlékszem, hol volt édesanyám ágya, és mostanában sokat gondolok arra, milyen érdekes, hogy ott fogok meghalni, ahol születtem. Az is érdekes, hogy hetvenhét éve, tizenhárom évesen hagytam el az otthonomat, és később lehetőségem nyílt visszatérni ugyanoda, ahol születtem. Annak ellenére, hogy a kastélyt átépítették, pontosan tudom, hol születtem, mert a kastély oszlopai ugyanott állnak. Gyerekkoromban sokszor néztem ki az ablakon, és láttam, melyik az a két oszlop, amelyik között az anyám szobája volt… – Nyizsnyánszki Anna Eszter interjúkötetének nyitánya jól jelzi, hogy gróf Károlyi László életútja milyen kalandos lehetett. A gróf gyerekként menekült el Magyarországról, nem sokkal a második világháború után, Svájcon keresztül Dél-Amerikába jutott ki, majd Angliában élt hosszú-hosszú évtizedekig, végül a rendszerváltás után hazatért Magyarországra, és ma is a fóti Károlyi-kastély lakója. Hajdanán itt maradt a fóti, a füzérradványi kastély, Lászlótanya a festői Zemplénben, továbbá a felbecsülhetetlen értékű vagyon, melyet a kommunisták eloroztak a családtól. De az ifjú Károlyi gróf nem adta fel, a semmiből ültetvényes lett Peruban, nyelveket tanult, s később, amikor már Angliában élt, munkájából adódóan beutazta szinte az egész világot. Hazatérte óta pedig az egykori Károlyi-vagyon megmentéséért küzd, vállalta a politikai csatározásokat is, csak hogy a családi vagyont a nemzetének hagyhassa örökül. Gyűjti és keresi ma is a Károlyi-vagyon relikviáit, az egykori vadásztrófeákat, a kastélyok egykori berendezési tárgyait, mert ahogy a családja is mindig vallotta, az arisztikráciának a nemzetet is szolgálnia kell, az érték túlnő a családi történeten. A páratlan interjúkötet a gróf 90. születésnapján jelenik meg, gazdag képanyaga mély és átfogó bepillantást enged Magyarország egyik leggazdagabb arisztokrata családjának évtizedeibe és életébe.
.jpg)
Ádám, Ehnaton, Dávid, Nagy Sándor, da Vinci, VIII. Henrik, Darwin és a többiek „igazi és igaz” története tanulsággal – avagy kulturális standup gyanánt… E könyv szereplői ugyanolyan valóságos személyek, mint írója. Az utóbbi előnye velük szemben, hogy még él és életrajzot írhat róluk. (Egyedül isten a megmondhatója, mikor kerül abba a helyzetbe, amikor majdan egy hozzá hasonló személy róla írhat életrajzot. Vagy nem.) A könyvben található életrajzok híven követik az eredetieket, mint például az Ádámról talált összes írott feljegyzést, kortársak beszámolóit, szemtanúk feljegyzéseit, különös tekintettel Éva emlékirataira. Így van ez a többieknél is. Miután a szerző nyomába eredt a történelemformáló egyéniségeknek, azt tapasztalta, hogy nyomukba se érhet. Dicséretére legyen mondva, nem adta fel, és lépésről lépésre követte őket a múlt labirintusában. Szerencséjére a mű vezérfonala mindvégig az ő kezében volt, így a több ezer cetli, millió jobbnál jobb ötlet között is kitalált még jobbat, és a mű elnyerte végső alakját és alakjait. A szorgos kutatómunka végén egy reggel úgy ébredt, hogy fején találta a teremtés összes koronáját. Már csak az utolsó simítások voltak hátra, melynek eredményeként szőrén-szálán eltűnt fele hajszála. Heteken át törte a fejét, hogy a valóságot különválassza a képzelettől. Miután kitartó munkával ez sikerült, az anyag végre egyben volt. Az alább következő életrajzok fele sem igaz, ami nem jelenti azt, hogy a másik fele az lenne. Döntse el a kedves Olvasó! A szerző mindvégig arra törekedett, hogy a száraz tények mögött megmutassa a hús-vér valóságot, még ha ez a famentes papíron nem is mindig üt át.
A számos humorkötetet jegyző Ördögh Ottó új könyve nevettető igényes kultúrhistória, de álljon itt néhány sor a címadó írásból: Egyiptom trónján akkoriban ketten ültek: Kleopátra és az öccse. Ahogy a gyerekek nagyobbak lettek, a trón egyre szűkösebbnek bizonyult kettejük számára. Szerencsére ekkor jött Caesar, magához rendelte Kleopátrát, és Egyiptom megúszta a trónszékrepedést. Végre Kleopátra is kinyújtózhatott, mint egy lusta perzsa macska, majd gyorsan belebújt egy perzsaszőnyegbe, s szolgájával Caesar sátrába vitette magát. Amikor kicsavarták, Caesar a látványtól majdnem becsavarodott. A látvány nem hátrány, mondta Kleo, aki tisztában volt vele, hogy az idősödő Caesart nem érdeklik a belsőségek, pedig azokból is bőven volt az egyiptomi sírkamrákban. Így nem a szívét tette ki, csak a lábát szét. Innét ered a kan-opusz elnevezés.
Oldalak száma: 300
Megjelenés: 2021. június 10.
Kötés: Keménytáblás, védőborító
ISBN: 978 615 6016 68 3
Méret: 183mm x 125 mm x 25 mm
Ár: 3990 Ft.
1914. 08. 26., szerda: „A nagy világesemények folytán ismét kezembe ragadom a tollat, hogy megírjam mi minden történt amióta Velencéből eljöttünk. Éppen egy hónapra a merénylet után kiütött a Szerb háború. Németország minden erőlködése dacára nem tudta az Oroszt semlegességre bírni és így közöttük kiütött a háború. Később a Német az Angolt kérte fel a Franciákkal és a Belgákkal együtt, hogy tartsák meg semlegességüket. A perfidus, álnok Anglia nemhogy semlegességét megtartotta volna, hanem még a franciákat is bujtogatta, hogy ne tartsák meg semlegességüket Németországgal szemben. Így aztán Anglia és Franciaország hadüzenete után kiütött a világháború. A szerbeknek tulajdonképpen azért izentük meg a háborút, mivel a demarchot nem fogadták el, ami abból állott, hogy a gyilkosokat büntessék meg, akik a trónörökös pár meggyilkoltatását szervezték. Jelenben nagyban folyik a háború, derék katonáink vitézül harcolnak a szerbek ellen.”
Ludvig Daniella összeállítása páratlan és egyedi a maga nemében, hiszen nemcsak a napló közreadása a jelen kötetterv, hanem a Telekiek története is. A gazdag képanyag mintegy kétszáz fotó feldolgozását jelenti, sok száz jegyzet és magyarázat kíséri a naplóközlést. A kötet színes és gazdag anyaga közelhozza az olvasónak a Monarchia Erdélyét, Kolozsvárt, Paszmost és a Teleki család mindennapjait. A korai tizenéves kamasz világlátása, véleményei persze felnőtt, családi és iskolai környezetének a nézeteit tükrözik, s ezek a vélemények, melyekből szinte külön-külön azonosíthatóan kihallani a korabeli hadijelentések és más sajtótermékek hanghordozását és mondanivalóját, itt-ott helyet kapnak a bejegyzésekben is. Csak sajnálnunk lehet, hogy hamar megszakadnak e feljegyzések, s nem követhetjük tovább 1916 után az első világháborús Kolozsváron fiatalemberré érő Teleki-ikrek életének a mindennapjait. A forrásszöveg felfedezése, gondozása, jegyzetelésének korántsem könnyű munkája, képanyagának válogatása Ludvig Daniella nagyon szorgos, értő és lelkes munkáját dicséri. Rátermettségét, a témához való ragaszkodását a naplóíró Andor és ikertestvére, Ernő életútját, felnőttkoruk hiteles történetét a szerző Erdélyi Odisszeia címen 2018-ban Kolozsvárott kiadott, gazdagon dokumentált kötetben rekonstruálta már. A kötethez Kovács András művészettörténész írt előszót.
Oldalak száma: 300
Megjelenés: 2021. június 10.
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 978 615 6016 62 1
Méret: 224mm x 125 mm x 25 mm
Ár: 4990 Ft.
Divatok ide vagy oda – kezdettől fogva így gondolom: a magyar költészet nélkül nem volna magyar nemzet, magyar szellemiség, ami egyértelműen azt jelenti, hogy ezután se lehet. Hiszen az igazi költészet mindig szembesülés az igaztalan, romboló élettel, miközben a legforróbb vágyakozás is arra, hogy a teljesség átélői és birtokosai lehessünk. Legyen szó szabadságról, szerelemről, szellemről, a lét legdrámaibb kérdéseiről. Ma például a költészet legizgatóbb föladata az, hogy a félrevezetett, a becsapott, a többszörösen is manipulált emberben újra fölébressze természetes ösztöneit és a saját határain is túlmutató képességét. Továbbá, hogy őrizze, védje, gazdagítsa nyelvünket, mert ha holnap és holnapután már nem lesznek nagy költők, a civilizáció aszályos körülményei között elsorvad a nyelv, a sorvadástól pedig törvényszerűen meghanyatlik a gondolkodásunk.
Európa új tagországaként várhatna-e ránk ostobább balsors?
(2004)
Oldalak száma: 304
Megjelenés: 2021. május 29.
Kötés: Keménytáblás, védőborító
ISBN: 978-615-5068-48-5
Méret: 224mm x 125 mm x 25 mm
Ár: 3990 Ft.
Csoóri Sándort a született szerénysége határozta meg leginkább. Kívülről úgy is látszhatott, hogy címekért, rangokért, díjakért harcolt. És mivel ezeket a Nagy-Kossuth-díjig, a Nemzet Művésze címig megkapta, könnyedén mondhatja igaznak a maga véleményét az, aki így vélekedik. Kívülről nézve azt is könnyedén elfelejthetik, hogy 1990 előtti életét a harcaiból, az ellenállásaiból és egy demokratikus jogállami létért és a kulturálisan egységes nemzetért való kiállásaiból és az ezekért kapott büntetéseiből, eltiltásaiból ismerhetnénk igazán. És olyan gondolkodóként, aki új elemet tett hozzá Kodály és Bartók hagyományfeltámasztó csodáihoz. Ez is olvasható ebben az életműsorozatban (A hagyományok föltámasztása). És talán azt sem kellene figyelmen kívül hagyni, hogy milyen környezeti körülmények között jöttek a legnagyobb díjak, és mi minden nem sikerült abból, amit már megteremtett, mégis elpárolgott.
Hasznára válna minden érték- és emberismerő olvasónak, ha úgy közelítene a Csoóri-irodalomtörténet második kötetéhez is, hogy érzékeli: a költőnek a költői hangért győztesen megvívott egykori belső gyötrelme, ember nem tudja, milyen eldugott óráiban, ébren töltött éjszakáiban szerzett áttekintő történelmi, irodalmi tudása ellenére benne maradt a hazulról hozott örökség, az említett szerénység.
Ami most itt áll ebben a kötetben, az nemcsak (alig) szűkített magyar irodalom, amelynek a Csoóri Sándor által elképzelt teljessége, természetesen, benne van az életműsorozat másik két kötetében, hanem világirodalmi viszonyítástörténet is.
Író-költő nemzedéktársai közül ilyet nem írt senki sem.
Oldalak száma: 368
Megjelenés: 2021. május 29.
Kötés: Keménytáblás, védőborító
ISBN: 978-615-5068-49-2
Méret: 224mm x 125 mm x 25 mm
Ár: 4990 Ft.
Oldalak száma: 240
Megjelenés: 2021. május 17.
Kötés: Keménytáblás,
ISBN: 978 615 6016 64 5
Méret: 224mm x225 mm x 25 mm
Ár: 6990 Ft.
Oldalak száma: 288
Megjelenés: 2021. május 29.
Kötés: Keménytáblás, védőborítós
ISBN: 978 615 6016 66 9
Méret: 125mm x183 mm x 25 mm
Ár: 3990 Ft.
Arany János jegyzetei. A magyar irodalom története és Aesthetica (1859) (kiadatlan autográf kézirat). Sigray Pál hagyatékából előkerült eredeti jegyzetek kiadása Császtvay Tünde előszavával és a dédunoka Sigray Mária utószavával. A mű kultúrtörténeti jelentősége felmérhetetlen, ritkán adódik ilyen lehetőség, hogy Arany János gondolatait olvassuk első kézből, úgy, ahogy 1859-ben elmondta és lejegyeztette, mit gondol az ókori irodalomtól kezdődően a világkultúráról egészen a kortárs Vörösmarty Mihályig. A mű szakmai körökben ismert, átírt változata 1910-ből való, de annak előszavából is kiderül, hogy az akkori összeállító nem ismerte a Sigray-féle változatot. Csodás párhuzamos és metaforák sora, objektív és szubjektív látleletek, egyedi szemszögek: a középkori magyar irodalomról például végig hun–magyar irodalmi hagyományról értekezik, külön fejezetekben szól a műfajtörténetről, Erdély emlékíróiról, valamint az ókori nagy mondakörök meséiről. A kézirat lejegyzője, Sigray Pál 1839-ben született Bócsán. A Nagykőrösi Gimnáziumban tanult, tanára volt Szász Károly és Arany János. Ezt követően jogot végzett a pesti egyetemen. Igen sok munkával és szorgalommal, a teljes vagyontalanságból kiindulva visszaállította a család anyagi helyzetét, közéleti munkájával, vagyonával sokat tett az ország felemelkedése érdekében. Ügyvédi tevékenységét követően az Atheneum Kiadó ügyésze és főtitkára, a Pesti Első Hazai Első Takarékpénztárnak évtizedeken keresztül Igazgatósági tagja, a Takarékpénztár Kolozsvári bankjának alelnöke, a Budapest Törvényhatósági Bizottságának évtizedeken keresztül tagja volt. A református egyház életében mint egyházmegyei tanácsbíró, a Kálvin téri egyházközség presbitere és a Dunapentelei Egyházközség főgondnoka vett részt. Számos társadalmi szervezet tagja volt, a Zugligeti Egyesület elnökeként sokat tett a fővárosért. Az egyesület többek között kocsi- és gyalogutakat építtetett Zugligetben, térképeket adott ki, táncvigalmakat, hangversenyeket, felolvasásokat, társas kirándulásokat szervezett. Kossuth Lajos nagy tisztelőjeként – akit emigrációja alatt kétszer is személyesen kereste fel – meghatározó szerepet játszott az első budapesti Kossuth-szobor létrehozásában. A kötetből letölthető a százéves átirat is, így láthatóvá válik, hogy a jelen kéziratos közlés mennyiben különbözik a hasonlóból készült átirathoz képest.
Világpolitika és Kárpát-medence, nemzetközi és nemzeti panorámakép a századelőről. A kultúrpolitikus, jogász, miniszter, a Magyar Történelmi Társulat elnöke gróf Klebelsberg Kuno páratlan karriert futott be a Bethlen-korszakban. A jelen kötet utolsó írásainak gyűjteménye, azok, amelyek a Pesti Napló hasábjain láttak napvilágot a Bethlen-korszak végén. Bennük enciklopédikus tudás és minden pillanatban a művelődésügy fontossága lakozik, s bár emberöltővel korábbi gondolatok széles tárházáról van szó, Klebelsberg enciklopédikus tudásának összefoglalásai a ma olvasójának is elgondolkodtató összefüggéseket mutatnak.
A hajdani első kiadáshoz (1933) gróf Bethlen István írt előszót: A korán elhunyt barát emléke iránti kegyelet érzése adja kezembe a tollat, amikor előszót írok gróf Klebelsberg Kuno ama könyvalakban megjelenő újságcikkeihez, amelyek közoktatásügyi miniszteri állásáról történt lemondása után jelentek meg tollából. Egy eszmékben gazdag, nagy magyar elme gondolat-szimfóniájának utolsó akkordjai csendülnek meg e cikkekben. Bennük is ugyanaz a vezérmotívum, mint élete egész művében: a magyar kultúra, a magyar művelődés szeretete és szolgálata. Témájuk látszólag távol fekszik a kultúra ügyétől, de mégis, ha közelebbről nézzük tartalmukat, látjuk, hogy szerzőjük lelkében magasabb harmóniában olvad össze a cikkek tendenciája az egyetemes nemzeti művelődés ügyével. Gróf Klebelsberg Kuno most közreadott újságcikkeinek egyik részében, mint újságíró is, éppúgy, mint közoktatásügyi miniszter, a hosszú ideig elhanyagolt, a parlagon heverő nagy magyar Alföld kultúrájának és tágabb értelemben vett művelődésének az ügyét szolgálja. A magyar kultúra és művelődés összeköttetésének kiépítése a külfölddel és más nemzetek kultúrájával, a magyar kultúrának élő összekapcsolása az egyetemes emberi művelődéssel, a magyar kultúrteljesítmény megismertetése és megbecsültetése más népek által, a nemzetek közötti kultúrhatások megelevenítése és erősítése, az eleven vérkeringés állandó fenntartása a kultúra terén, e kiváló kultuszminiszterünk gondoskodásának állandó tárgya volt. Nevét ezért ismerték az egész világon és sok országban, nálunk művelebb nemzetek tőle tanultak és az ő nyomdokain jártak.
Oldalak száma: 256
Megjelenés: 2021. május 29.
Kötés: Keménytáblás, védőborítós
ISBN: 978 615 6016 65 2
Méret: 125mm x183 mm x 25 mm
Ár: 3990 Ft.
Ha sikerült jelen munkámban megközelítően hű képet adni arról a halálos küzdelemről, amit Ausztria utolsó császára és Magyarország apostoli királya folytatott népei szabadságáért egy ellenséges világgal szemben, akkor azért elsősorban tisztelt barátom, dr. Carl von Burckhardt professzor tanácsait és tevőleges segítségét illeti köszönet. Sajnálom, hogy Horthy Miklós tengernagy könyvem megjelenése előtt elhunyt… Abban reménykedtem, hogy írásom állásfoglalásra fogja késztetni, s tisztázza mindazt, amit mint magyar kormányzó tett, s ami dicsőséges haderőnk egykori tisztjétől elfogadhatatlan volt. De így már a történetírás dolga lesz, hogy a teljesen jogosulatlan magyar Horthy-mítosznak véget vessen, foglalja össze a nagybirtokos, miniszter Windisch-Graetz Lajos bámulatos emlékiratának lényegét az egyetlen német kiadás idején. A szerző 1916–1918 között országgyűlési képviselő volt. IV. Károly király bizalmasa, tanácsadója, az Országos Közélelmezési Hivatal vezetője, 1918. január 25-től október 25-ig közélelmezési miniszter lett a Harmadik Wekerle-kormányban. Hivatali ideje alatt sikkasztásos ügybe („krumplipanamába”) keveredett, ami miatt a „burgonyaherceg” lett a gúnyneve. A közös hadügyminisztérium osztályfőnöke volt, majd az utolsó közös külügyminiszter, ifj. Andrássy Gyula első beosztottja lett 1918. október 25-től november 5-ig. Az őszirózsás forradalom és a proletárdiktatúra idején Svájcban élt emigrációban, ahol „Agence Centrale” néven royalista-antibolsevista beállítottságú hírügynökséget alapított. A hírhedt frankhamisítási per fővádlottjaként négyévi fogházra ítélték (1926), melynek felét elengedték. Ezután sárospataki birtokain élt. 1932-ben német állampolgárságot vett fel. A II. világháború alatt összekötő volt Berlin és Zágráb között, a háború után Argentínába emigrált, ahonnan visszatérve előbb Franciaországban, majd Németországban, végül Ausztriában élt.
A lenyűgöző kötet leglényegesebb vonása: megformálódik a kép arról az uralkodóról, aki egy korfordulóban, a változás hatalmas erői közepette, a bármely egyes ember hordképességét messze meghaladó végzetnek kitéve olyan feszültségtérbe került, ahol politikailag a legerősebbek is csődöt mondtak volna. Windisch-Graetz azonban ezen a politikai kudarcon belül egy egészen ritka, tiszteletet parancsoló emberi kiállást ábrázol. Tanúként ír; évekig élt szoros érintkezésben a császárral, és éppen az az érdeme, hogy – noha még mindig a viták és polémiák mozgatják, túllép rajtuk – uralkodójának meghatározó kvalitásait, magas fokú kötelességtudatát, jelleme és szándékai tisztaságát felismerte, és képes az olvasót magával ragadó módon ábrázolni. A mű egyben hiánypótló olvasmánya Magyarország 1918 és 1921 közötti történelmének.
A világhírű könyv, mely először spanyolul látott napvilágot Dél-Amerikában, Magyarországon pedig szinte az ismeretlenség homályába veszett az egyetlen ismert magyar kiadás. Buenos Aires, 1963. december 1.: Régóta élt bennem a nyugtalan kíváncsiság megismerni az igazságot a szabadkőművesekről, akiket a Jézus Társasága legnagyobb, százados ellenségének tartott. Miután vissza lettem helyezve a laikus állapotba, eltitkolva való kilétemet, beléptem a szabadkőművesek közé, és a legtisztább szándékkal elhatároztam, hogy személyesen győződöm meg a sok vád igazságáról vagy hamisságáról. Feljutottam a legmagasabb fokokig, és ma birtokában vagyok egy olyan tökéletes ismeretnek mind a két intézményre vonatkozóan, amelyet nem mások elbeszéléséből, hanem hosszú évtizedek személyes tapasztalatából gyűjtöttem fel, így befejezve kettős küldetésemet, amelyet én valóságosan ennek fogtam fel, most a nagyközönség elé állok, és bemutatom e két rendet, a két legnagyobb ellenséget a maguk teljes őszinteségében, összes titkaikkal együtt.
A könyv sajátos ötvözete az önéletrajznak, a naplónak, a dokumentumgyűjteménynek, a politikai esszének és vitairatnak. Írója különös, nyughatatlan, mindenütt meghasonlott, örök útkereső volt. Még haló poraiban sem maradt nyugton. Az „útkereső” közben rátalált a szabadművességre, fölfedezte benne a közösséget, amely sokban emlékeztette őt az elhagyott rendre. Nagy Töhötöm könyve nem elsősorban azért időszerű, amiért írta, hanem mert érdekes és bensőséges képet rajzol az olvasók többsége előtt ismeretlen, titokzatos intézményről, a két rendről.
Oldalak száma: 536+80 oldal színes képmelléklet
Megjelenés: 2021. szeptember 10.
Kötés: Keménytáblás, cérnafűzött
ISBN: 978 615 81218 2 8
Méret: 224mm x125 mm x45 mm
Ár: 5990 Ft.
.jpg)
Láttam, vidám a bál!/Gondoltam, bejövök./Szeretem én is a táncot,/de csak, ha csont zörög,/ha bordák ága közt/nem ugrál már a szív,/mint egy piros madár,/s ha lányok hó-nyakán/jégből van már a gyöngy! Novák Péter színész-rendező interjúival és Váradi Levente fotóművész különleges képeivel jelenik meg Csoóri Sándor balladájának díszkiadása, mely a Nemzeti Táncszínház premierjéhez kapcsolódóan készül el. Novák Péter: Szembejön a szöveg, nevezzük így a pillanatot, mikor a színpadi alapanyag az ember kezébe akad. Volt, hogy könyvespolcról esett a fejemre, máskor egy kottatári selejtezés során hullott elém... Ezúttal közvetítő segített hozzá, nem is akárki! Csoóri Sándor özvegye Balogh Júlia, ki a költő, esszé-, próza-, forgatókönyv- és még ki tudja mi mindent író nem egy munkájával ajándékozott már meg, de leginkább a bizalmával. Állok mellette a hajdani dolgozószobában, kéziratok, naplók, füzetek, telejegyzetelt szalvétaszegletek között, és őszintén döbbent meg a mennyiség! Avagy a hivatás transzcendenciája, mint isteni (ki)hívásé: egyetlen eszménynek rendelni teljes életünket. De mindezt, mégis mikor? Bukik ki belőlem a kérdés, csodálva a szerzetesi fegyelem és a világi kedv egyidejű jelenlétét a több emberöltőnyinek tűnő betűrengetegben. Jut eszembe a Nomád Napló második esszéje szól a kérdőjelekről, miszerinta kérdezők kitartást követelnek. Nekünk vajon lesz-e? Legalább valamennyi. Motordugattyúk zúgnak a fejemben hazafelé, a szélvédőben a ballada fénymásolt példánya tükröződik a város fényeivel.
Oldalak száma: 260
Megjelenés: 2021. szeptember 10.
Kötés: Keménytáblás, cérnafűzött
ISBN: 978-615-81218-3-5
Méret: 224mm x125 mm x25 mm
Ár: 4990 Ft.
A kiemelkedő intellektusú és széles látókörű Rudolf koronaherceg, az osztrák-magyar trón várományosa felnőttkorában, apjától eltérő nézetei miatt, nem kapott érdemi feladatokat. A trónörökös emiatt más csatornákon igyekezett politikai érdeklődését kielégíteni és véleményének hangot adni. 1881-ben ismeretséget kötött Moritz Szepsszel, az osztrák ellenzéki sajtó egyik kulcsfigurájával, a Neues Wiener Tagblatt főszerkesztőjével. A főherceg és az újságíró között kibontakozó barátság titkos személyes találkozókban és gyakori levélváltásban is megnyilvánult, sőt Rudolf, természetesen álnéven, Szeps lapjaiban is publikált. Kapcsolatuk izgalmas dokumentuma az a levélváltás, amelyet jelenleg a bécsi Staatsarchiv őriz, és amely most először válik hozzáférhetővé a magyar közönség számára. A Szepshez írt levelek új, árnyaltabb megvilágításba helyezik Rudolf személyét, az 1880-as években betöltött szerepét. Választ kaphatunk arra, milyen tervei voltak a soknemzetiségű birodalommal, milyen politikai attitűd felelt meg legjobban elképzeléseinek, milyen tényleges befolyást gyakorolhatott az Osztrák–Magyar Monarchia katonai és politikai folyamataira, illetve milyen módon birkózott meg az uralkodói szerepre való felkészüléssel. A kötet Vér Eszter Virág és Borovi Dániel gondozásában jelenik meg.
Oldalak száma: 440+48 oldalas színes képmelléklet
Megjelenés: 2021. október 10.
Kötés: Keménytáblás, cérnafűzött
ISBN: 978-615-6016-53-9
Méret: 224mm x125 mm x35 mm
Ár: 5490 Ft.
Oldalak száma: 580+80 oldal színes képmelléklet
Megjelenés: 2022. február 28.
Kötés: Puhatáblás cérnafűzött
ISBN: 978-615-6016-74-4
Méret: 224mm x125 mm x45 mm
Ár: 5990 Ft.
Rónay Jácint, az 1848–1849-es forradalomban és szabadságharcban betöltött szerepe miatt angliai emigrációra kényszerült bencés szerzetes 1866-ban térhetett vissza Magyarországra. Öt évvel később Andrássy Gyula ajánlására már arra kérték fel, hogy magyar történelmi kurzust tartson Ferenc József és Erzsébet fia, Rudolf trónörökös számára. A feladat nem állt távol tőle, hiszen az Angliában eltöltött tizenhat év alatt is elsősorban tanításból és nevelői munkából tartotta fenn magát, többek közt Kossuth Lajos fiai mellett. Eleinte habozott, elfogadja-e az udvari állást, attól tartott ugyanis, hogy a elveivel ellentétes dolgokat kell tanítania, de miután biztosították arról, hogy szabadon követheti meggyőződését, megkezdte Rudolf oktatását. A királyi szülők és a trónörökös közvetlen környezete elégedett volt Rónay munkájával. A sikert látva Erzsébet legkisebb lánya, az ekkor ötéves Mária Valéria nevelésének irányításával is megbízta 1873-ban. A tervet kísérő udvari tiltakozás következtében azonban ezt csak később, 1875 februárjában kezdhette meg. A feladatot végül tanítványa serdüléséig, 1883 tavaszáig látta el. Nyugállományba vonulását követően kezdte meg naplói feldolgozását, egyes szövegek kihagyásával, átírásával emlékirattá dolgozva át azt. Írását nem a nagyközönségek szánta – visszaemlékezését csak tíz példányban nyomtatta ki, ajándékul a számára fontos személyeknek és intézményeknek.
A szövegből először 1996-ban jelent meg válogatás, ez azonban elsősorban Rónay 1848–1849-es tevékenységére fókuszált. A jelen kötetünkben viszont az udvari tanárságára vonatkozó feljegyzéseiből válogattunk, amelyek most először válnak hozzáférhetővé a szélesebb olvasóközönség számára.A kötet különlegessége, hogy, Rónay eredeti szerkesztési elveit követve, az uralkodócsalád egyes tagjaival váltott leveleit: így Erzsébetnek küldött, Mária Valéria neveléséről szóló jelentéseit; a főhercegnő szüleihez írt leveleit, és Mária Valériának Rónayhoz intézett sorait is tartalmazza. A visszaemlékezést újonnan összeállított jegyzetapparátus és gazdag képanyag kíséri. A kötet Vér Eszter Virág és Borovi Dániel gondozásában jelenik meg.
Oldalak száma: 696+80 oldal színes képmelléklet
Megjelenés: 2021. november 5.
Kötés: Puhatáblás, cérnafűzött
ISBN: 978-615-6016-60-7
Méret: 224mm x125 mm x45 mm
Ár: 5990 Ft.
A világ egyik legismertebb házaspárjának életébe enged betekintést Ferenc József feleségéhez, Erzsébethez írt levelezése, mely eddig mindössze egyetlen alkalommal, 1966-ban jelent meg németül Georg von Nostitz-Rieneck szerkesztésében. Ennek magyar fordítását, az eredetit kiegészítő jegyzetapparátussal, jelentős képanyaggal bővített változatát, első alkalommal veheti kézbe az olvasó. Az uralkodó írásos hagyatékában anyjához írt leveleihez hasonlóan kiemelkedő jelentőséggel bír levélváltásuk, tekintettel arra, hogy a korban olyannyira jellemző saját napjaira vonatkozó jegyzeteket uralkodóként – idő- és belső igényhiányában – nem készített. Ismereteink szerint naplóit 13 évesen (1843-ban) kezdi el vezetni, amelyekbe azonban csak 1848. március 13-ig eszközölt bejegyzéseket, sajnálatos módon élete meghatározó szakaszaiban, felnőtt férfiként elhagyta e „gyermekkori” szokását, s nem rögzített napi szintű feljegyzéseket életeseményeiről. Ezáltal írásos hagyatékában a levelei szerepe értelemszerűen felértékelődik, különösen élete két meghatározó asszonyához (anyjához, Zsófia főhercegnéhez és feleségéhez) küldött sorai érdemelnek kiemelt figyelmet. Ezen források sorából kiemelkednek jellegüknél fogva feleségéhez intézett levelei, melyekből naplószerű részletességgel bontakoznak ki előttünk az uralkodó hétköznapjai és fontosabb életeseményei. Az aprólékos, informatív beszámolókból egyszerre alkothatunk képet Ferenc Józsefet (államfői minőségében) foglalkoztató aktuális politikai kérdésekről, ezekhez kapcsolódó döntési mechanizmusokat kísérő dilemmákról, mindeközben rálátást nyerhetünk az uralkodó privát szférájára is, így a Habsburg-családot érintő problémákra, eseményekre, amellett emberi mivoltában is megjelenhet előttünk: feleségébe mindvégig szerelmes férjként megnyilatkozva: „…ma pedig az az első dolgom, hogy írjak neked, Angyalom, s elmondjam, hogy folyton rád gondolok és türelmetlenül várom tőled a híreket”, írt vágyódásáról Erzsébetnek Párizsból 1867. októberében. A kötet Vér Eszter Virág és Borovi Dániel gondozásában jelenik meg.
Aki ismeri Ördögh Ottó nevét, valószínűleg humoros, parodisztikus írásokat köt hozzá, pl. VIP, Világirodalmi paródiák és Sortalanság, Magyar irodalmi paródiák. Esetleg a történelembe átvezető Te is fiam, Caesar?, Humoros életrajzok ismerős az olvasónak. De a 15. kötete, a Ne ölj meg, kérlek!, Filmképekben írt gyógyító krimi leginkább a filozofikus A kis herceg és Buddhával rokonítható. Ugyanúgy talányos, nehezen megfejthető, ugyanúgy fejlődésregény. Mindenkinek vannak gyermekkori traumái. A regényben három ember sorsszerű találkozása tárja fel múltjuk titkait. A három főszereplő: Én, az értelmiségiből lett vállalkozó; Diké, a múzeumi restaurátor, aki rejtélyes módon eltűnik, épp akkor, amikor egy csomagokat cipelő hajléktalan megjelenik, akit Szofoklésznek hívnak. A sorsszerű találkozás rémálommá változtatja Én életét, és hosszas szenvedés után kénytelen szembenézni múltjával, miközben megismerjük Diké és Szofoklész múltját is a rémálom irracionális logikája alapján, melynek során egyre bizonytalanabbá válik, hogy ki ölte meg a feleségét, ha egyáltalán megölte. Vajon a három ember egymást segíti ki a bűn körforgásából, avagy egymást taszítja bele? Sikerül-e a felszabadulás a múlt béklyóiból, mennyiben bölcsesség a félelem, és van- e játékban szerepe istennek? Mindezekre válasz a regény.
Oldalak száma: 192
Megjelenés: 2021. november 30.
Kötés: Keménytáblás, védőborító
ISBN: 978 615 6016 80 5
Méret: 183mm x 125 mm x 25 mm
Ár: 3990 Ft.
Ez egy sokadik könyv a költő életéről, de az első olyan, ami a zsenit és környezetét nem piedesztálra emeli, hanem a valóság szövetébe illeszti. A könyv nyomon követi a költő életútját születésétől kezdve egészen rejtélyes eltűnéséig, amely máig izgatja az emberek fantáziáját. Petőfi Sándor lánggal lobogott, mindent és mindenkit megperzselt és elégetett maga körül – önmagát is. Ízig-vérig magyar költő volt, igazi demokrata, valódi tisztánlátó vátesz, aki megreformálta irodalmunkat, és a költői magaslatokat érthetővé tette mindenki számára.
„A két katona egyszerre sújtott le rá, és a kardpengék csengve csaptak össze a feje fölött. Kétszeres halált hal, ha ezek eltalálják, de a két szablya összeakadt, így csak az egyik érte el, amelyik megsiklott a másikon, és a lapjával akkora ütést mért a fejére, hogy eszméletét vesztve zuhant a földre. A másik a dzsidájához kapott, és belevágta az eszméletlen ellenfél mellkasába. Olyan erővel szúrt, hogy lemetszette Sándor egyik ujját, és a sárga táska ott maradt feltűzve a fegyverére, amikor visszahúzta. Ezen mindkét katona nevetett, aztán megnézték a „zsákmányt, személyes holmik mellett papírlapokat találtak, némelyiket a csatatérről készített szénrajzokkal, másokat számukra ismeretlen latin betűkkel teleírva, vagy csak pár mondatnyi firkával. Ez kém, vagy valami hírnök lehetett, nincs egyenruhában!, mondta az egyikük. Biztosan értékesebb, mint amaz, intett vissza a szőke ordonánc felé a fejével. Kár, hogy levágtad! Én ugyan nem!, nevetett rá a másik farkasvigyorral. Leszúrtam!”
Tények és fantázia. Hiteles korrajz és olvasmányos történelmi események. Szerelem, menekülés a megszokásból, bűn és bűnhődés, mennybemenetel és pokolra szállás Nagykőröstől a Segesvár melletti harcmezőig, hatszáz oldalon át a Zsoldos Péter-díjas, Galaktika közönségdíjas írónő új regényében.
Oldalak száma: 596
Megjelenés: 2021. november 16.
Kötés: puhatábla, füles
ISBN: 978 615 6016 82 9
Méret: 224mm x125 mm x55 mm
Ár: 4990 Ft.
Oldalak száma: 214
Megjelenés: 2021. november 16.
Kötés: puhatábla, füles
ISBN: 978 615 6016 81 2
Méret: 224mm x125 mm x20 mm
Ár: 4990 Ft.
Mező Gábor előző könyve, A média lenyúlásának titkos története nagy sikert aratott, de újságírókról, médiacárokról és Gyárfás Tamásokról írni azért mindig hálás téma. Most egy egészen más könyvvel jelentkezett, amellyel ismét tabut sért, megkapirgálja a hallgatás falát.
„Kedden este átjött Pollner személyesen, hogy gumicsővel megtömjön. Aztán még két napig próbáltak csővel tömni. Szerdán rám tették az infúziót. Délelőtt tíztől éjfélig adták, vagy hét palackkal töltöttek belém, mindegyikbe haloperidolt adagoltak. Az infúzió kezdetén a mellettem lévő orvos észlelte, hogy delíriumba estem. Erre csökkentették az infúzió sebességét, de abba nem hagyták. Órákon át deliráltam.” (Pákh Tibor)
„Ott vannak a spiclik. Az értelmesebb betegek közül szervezik őket. Részben helyzetük és megfélemlített voltuk miatt vállalkoztak, meg azért, mert úgy gondolták, hogy ebből előnyük származik. És nem ok nélkül gondolták. (Jobb koszt, állandó kimenő, soron kívüli kimenő stb.) Ezek a kiszolgáltatott emberek nevetségesen apró előnyökért megdöbbentő jellemtelenségekre képesek. Aztán az ápolók. A spion ápolók kapták a prémiumot; ki mennyi terhelő adatot szolgáltatott arról, akit valamilyen okból ki akartak készíteni.” (Hajnóczy Péter)
Ma sem tudjuk pontosan, hány embert bélyegzett bolondnak a Rákosi- és Kádár-diktatúra. Hogy hány embert kínoztak, gyógyszereztek, majd süllyesztettek el különböző intézetekben és bolondokházában csak azért, mert magyarok, keresztények, antikommunisták voltak. Vagy éppen olyan kommunisták, akik éppen alulra kerültek. Költők, bátor, gerinces átlagemberek, pszichopata vagy éppen jólelkű, embermentő pszichiáterek szerepelnek ebben a könyvben. Ezt az őrült karnevált csak a legerősebbek élték túl. A megtörhetetlenek, a hívők, a fáklyák. Sötét, mégis felemelő utazásra hívjuk Önöket, aminek mégis az áldozatok a győztesei. A mindent túlélő ember.
Oldalak száma: 380
Megjelenés: 2022. március 14.
Kötés: puhatábla, füles
ISBN: 978 615 6016 77 5
Méret: 224mm x125 mm x20 mm
Ár: 5390 Ft.
Összegyűjtötte, sajtó alá rendezte, szerkesztette és az előszót írta Sas Péter. Részlet az Előszóból: A tematikus kötetben elsősorban arra törekedtünk, hogy a témához tartozó, ismeretlenségük miatt a köztudatba még nem beépült írásokkal és levelekkel bővítsük eddigi ismereteinket. Kós Károly most közlendő, ismeretlennek számító írásai megjelenek ugyan napilapokban, de a tudományos kutatás és az érdeklődő olvasók számára nem voltak ismertek, szakbibliográfiájában sem szerepeltek. Az újdonság erejével ható írásokat a címben megjelölt téma minél teljesebb bemutatása, kibontása érdekében kiegészítettük publicisztikája jól ismert és a tematikába kívánkozó részeivel. A szövegválogatás az újonnan felfedezett Erdélyi gondolatok címen 1910-ben megjelent politikai tanulmányának köszönheti létrejöttét. Alapvető fontosságú az erdélyi szerző gondolkodásmódjának és világlátásának teljességre törekvő megismeréséhez. Az erdélyi művelődés történetével, az abban fontos szerepet játszó, kiemelkedő személyiségekkel való foglalatosság közben rá kell jönnünk arra, mi az igazi tét. Nem az életrajzi adatok bőséges felsorakoztatásának, a korábban ismeretlen források feltárásának igénye az elsődleges szempont. A legfontosabb a hogyan kérdése, vagyis hogyan próbáljuk az utókor számára átörökíteni nagyjainkat. S most itt van Kós Károly esete, akinek számtalanszor méltatott, feldolgozott és kiadott szinte teljes életműve sem elég ahhoz mindenki számára, hogy pontosan ismerhető, tudható legyen, milyen egyéni, közösségi hatások, politikai hatások alakították ki világnézetét, végezetül határozták meg életútját. Erdély mindenese szellemi örökségének eszmei hovatartozása lehetőséget adott korunk erdélyi vitairodalmának megélénkülésére. Az erdélyi mindenes nevéhez fűződő enciklopédikus nagyságrendű fogalmat előbb tisztázni kellene, ahelyett, hogy az egyik, kinek-kinek kedvesebb feléhez, a jobb- vagy a baloldalhoz próbáljuk passzítani. Ha a nemzetet a maga teljességében, kerek egészként fogadjuk el, akármelyik oldalunkra tesszük a magunkénak érzett jusst, az egyik felünk csupasz marad. Ha Kós Károly örökségét Erdély fogalmával azonosítjuk, a nagy huzakodásban arra ébredhetünk, hogy újra Cs. Szabó László 1940-ben megfogalmazott, Transzilvániára vonatkozó szavai érvényesülhetnek: kétfelé hasadt, mint Báthory András homloka a fejszecsapástól. Szellemi öröksége megismerésének elmélyülésében és mindennapi életünkben való gyakorlati alkalmazásában újabb lehetőséget nyújthat és megbízható támpontokat adhat vallomásos gondolatainak gyűjteményes összeállítása. Erre sarkall Balla Borisznak, a Magyarság és a Vigília belső munkatársának, történésznek, majd Amerikában egyetemi tanárnak soha el nem évülő megállapítása: Hazáját úgy nem szerette senki, mint Kós Károly Erdélyt. Ez a lehetőség szerint sok kérdést megválaszoló kiadvány segíthet a már Balogh Edgár által is feszegetett földi misztérium megfejtés-kísérletében: De hát mi is ennek a ráncos szent-öregnek a titka?
Oldalak száma: 270
Képmelléklet: 100 oldal
Megjelenés: 2022. február 28.
Kötés: puhatábla, füles
ISBN: 978 615 6016 85 0
Méret: 224mm x125 mm x20 mm
Ár: 5290 Ft.
Oldalak száma: 240
Megjelenés: 2022. február 10.
Kötés: puhatábla, füles
ISBN: 978 615 6016 83 6
Méret: 224mm x125 mm x20 mm
Ár: 4390 Ft.
Könyvem tizenöt éves kutatómunka eredménye. A munka célja az volt, hogy az 1914–1915 fordulóján zajló nagy Kárpáti csatát minél részletesebben bemutassam, vagyis a magyar határok mentén, az észak-keleti Beszkidekben zajló harcot, amely egyrészt Przemysl felmentéséért, másrészt az orosz tömegek beözönlése ellen folyt. Óriási küzdelemről volt szó, ha ehhez a poroszországi eseményeket is hozzávesszük, akkor magasan felülmúlta a nyugati front veszteségeit. A kárpát-védelem gerincét a magyar honvéd gyalogezredek jelentették, ezért könyvemben rájuk koncentráltam, de a magasabb hadvezetés szerepét, a németekkel folyatott vitákat is sorba vettem. Kiemelten foglalkoztam Szurmay Sándor tábornok szerepével, akit a kárpáti győzelem kulcsfigurájának tartok. A limanovai csatával kapcsolatos, eddig nem publikált részleteket is igyekeztem bemutatni. Szakmai lektornak Stencinger Norbertet, a nagyhaboru.blog alapítóját és szerzőjét sikerült megnyernem. Egy tudományosan megalapozott, de mindenképpen olvasmányos könyvet igyekeztem készíteni, nem csak egy tanulmánykötetet. Részlet a Bevezetőből: Az osztrák-magyar vezérkari főnök, Conrad von Hötzendorf 1914 nyarán szűk baráti körben megjegyezte, hogy a háborút 1908–1909-bem nyílt kártyákkal is meg lehetett volna kísérelni, majd 1912–1913-ban is voltak sanszai a játéknak, mostanra viszont ez egy va banque játékká vált. Va banque, vagyis minden összeget egyetlen számra feltenni, ami óriási kockázattal jár, hiszen minden pénzünket elveszíthetjük. Conrad vezérkari főnök tömör helyzetértékelése rendkívül pontos volt, hiszen nála jobban kevesen ismerték az Osztrák–Magyar Monarchia hadügyi helyzetét és az ellenfeleket. A Monarchia a lehető legrosszabb feltételek mellett kezdte meg a világháborút, amely számára azonnal kétfrontossá vált, mert a Szerbia ellen megindított büntetőexpedíciót nem állították le, amikor kiderült, hogy az oroszok is megindultak. Elsősorban pénzügyi nehézségek okozták, hogy nem történt meg a magyar honvédség teljes felszerelése és átképzése modern hadászati taktikára, mert a felelőtlenül ostoba, tizenhat éven át (1896–1912 között) tartó ellenzéki obstrukció szabályosan elszabotálta a magyar haderőreformot, amelynek a hiányosságait aztán a frontkatonáknak kellett megszenvedniük. A Véderőtörvény megszavazására akkor került sor, miután Tisza István letörte az obstrukciót és annak vitája is majd egy évig, 1912 júniusáig elhúzódott. Az ilyen jellegű hadseregfejlesztést a román, szerb parlament percek alatt elfogadta. Egy tökéletesen felszerelt honvédség ismeretében talán az antant nem a háborút választja, bár túlerejük ismeretében ez sem kizárt. A kötetet százoldalas képmelléklet egészíti ki.
Az író, újságíró, grafikus Bánó Attilának, aki majd húsz kötet szerzője, a közelmúltban, a Magyar Nemzetben megjelent publicisztikái részét képezik annak a szellemi küzdelemnek, amelyben, nagyon sokak meggyőződése szerint, a keresztény-konzervatív oldal képviseli hitelesen a nemzeti érdekeket. Több mint negyven írást tartalmaz a jelen kötet, melynek előszavát Szabados György jegyzi: Bánó Attila évtizedek óta a közélet értő és értékkel értékelő szemlélője, a közírói toll (billentyűzet) vitézi forgatója; vitéz tapolylucskai és kükemezei Bánó Attila benne él a történelemben. Fontos, hogy a történelemben él, és nem a múltban, hiszen a történelem nem a lezárt (lezárt?) múlt, hanem az idő előrehaladtával egyre több órát, napot, évet kebelez be, és vágtat előre, hogy utolérje a jövőt. Ebbe a jövőbe pedig csak úgy érdemes belépnünk, ha értéket hordozunk magunkkal, magunkban. Bánó Attila Magyar Nemzetben közreadott újabb publicisztikáinak (is) egykor történelmi értéke lesz. Ez a kordokumentum-kötet éleslátó reflexió a közélet hol követendő, hol kerülendő példáira, visszapereli az elhallgatott múlt értékeit; képes beszéddel felemeli szavát a fehér hóember és a feketerigó igazáért is. Oly korban élünk a XXI. század elején, amikor az írástudók bátorsága kell ahhoz, hogy kiálljunk az egyszeregy normalitása mellett, a múltat végképp eltörölni akaró agyhalál és szörnyszülött ikertestvére, az irányított deviancia agresszív nyomulásával szemben. Amíg akad valaki, aki felemeli szavát a kipróbált emberi értékek mellett, addig nekünk jobb.
Amit történelemként ismerünk meg és fogadunk el, az többnyire a győztesek történetírása, mely hatalmi pozícióik megerősítésére és legitimálására szolgál. Emiatt is lehetett 1956 sötét ellenforradalom 33 éven át, majd immár szintén 33 éve dicsőséges forradalom. Bogár László hatalmas ívet átfogó, történelemfilozófiai műve azokat a rejtett érdekeket, mélyben egymásnak feszülő erőket, eltitkolt összefüggéseket igyekszik láthatóvá tenni, melyek a lejátszástechnikai felszín alatt és a média (hamis) valóságképző díszletei mögött elemi erővel alakítják a – sokszor „véletlenek fura egybeesésének” álcázott – tényleges eseményeket. A Történelmi háttérkép a Nyugat szakrális létberendezkedésétől követi végig azokat a sorsformáló folyamatokat, amelyek törvényszerűen vezettek el a modernitás létrontásáig, hogy korunk globalizmusában „kiteljesedve” döntsék le az emberhez méltó „normalitás” utolsó bástyáit is. A jelen könyv a szerző életművének esszenciájaként Oswald Spengler alapművével, A Nyugat alkonyával állítható párhuzamba azzal az egyedi jelleggel, hogy a kötet második felében a magyar történelmet – elsősorban az 1945 után napjainkig tartó részére fókuszálva – helyezi el a globális erőterek alakította események környezetébe, miközben kísérletet tesz azon fogalmak tisztázására is, amelyekkel a magyarság modern kori története ténylegesen elbeszélhető és egy esetleges „végső Mohács” elkerülhető.
Oldalak száma: 464
Megjelenés: 2022. március 5.
ISBN: 978 615 6016 89 8
Méret: 224mm x125 mm x20 mm
Ár: 5990 Ft.
Oldalak száma: 360
Képmelléklet: 48 oldal
Megjelenés: 2022. június 6
ISBN: 978 615 6016 88 1
Méret: 224mm x125 mm x29 mm
Ár: 5590 Ft.
Oldalak száma: 360
Képmelléklet: 48 oldal
Megjelenés: 2022. június 10.
ISBN: 978 615 6016 92 8
Méret: 224mm x125 mm x29 mm
Ár: 5590 Ft.
Az angol beteg: aki se nem angol, se nem beteg: zsadányi és törökszentmiklósi Almásy László Ede utazó, Afrika-kutató és felfedező. 1932. május 1-jén tette első jelentős felfedezését, amikor megtalálta a Zarzura oázist, felfedezőtársai Sir Robert Clayton, Penderel repülő-alezredes és Patrick Clayton voltak. A csapat felfedezte a Gilf Kebir fennsík északi fővölgyét, a Vádi Abd el Malikot. A csapat a homokdűnéken keresztül, Egyiptomon át közelítette meg Zarzurát. A helybeliek csak a keréknyomok láttán hitték el Almásynak, hogy a homoktengeren keresztül érte el Zarzurát, és az Abu Ramla (a Homok Atyja) nevet adták neki. A felfedezés híre világszerte elterjedt, 1933-ban, immár az Universal pénzügyi támogatását élvezve, Almásy visszatért Egyiptomba, a Gilf Kebír térségébe. Az expedíció a Líbiai-sivatag utolsó ismeretlen helyeit térképezte fel. Ekkor fedezte fel az úszók barlangját a sivatagban, benne a barlangi festményeket. A növény- és vízábrázolásokból arra a következtetésre jutott, hogy egykor azon a helyen, ahol egy fűszál sem maradt meg, egykor időszakos vagy állandó vizek voltak. Ain Dua sziklabarlangjaiban körülbelül nyolcszáz, fehérrel, vörössel, barnával és sárgával színezett állatalakot és feketével ábrázolt emberformát találtak. A közel negyven szikláról és a húsznál több barlangról fényképek és vázlatok százait készítették, továbbá a barlangokban talált kőszerszámokból is sok ládányit gyűjtöttek össze. Almásy 1934-ben és 1935-ben térképezte fel a Szahara közepén található Nagy-homoktenger nevű hatalmas homoksivatagot. Ő tudósított először arról, hogy a Nílus egyik szigetén, Vádi-Halfa közelében egy magyar nevű berber törzs él, amelynek tagjai állítólag II. Szolimán szultán serege által összefogdosott magyar hadifoglyok, majd katonák leszármazottai. A törzs magyarabnak nevezi magát. Részlet: Afrika térképén még a közelmúltban, ott, ahol a huszonhatodik hosszúsági fok szeli a Ráktérítőt, hatalmas fehér folt éktelenkedett. A térképrajzolók az üres helyet úgy töltötték be, hogy nagy betűkkel beleírták: Libyai Sivatag. Ha a Szaharát három részre osztjuk, a Libyai-sivatag a nyugati harmadrész. A hosszúsági és szélességi fokok képzelt vonalán futnak végig Egyiptom, Szudán és az olasz Tripolis határai. A valóságban ott azonban csak a homok határos a sziklával, a semmi a végtelenséggel. A régi egyiptomiak valamikor még ismerték ennek a hatalmas homok- és sziklatengernek a belsejét. Később évszázadokon át senki sem járta a Halál birodalmát, és feledésbe ment az ókori utazók ismerete. Amikor az arabok Kis-Ázsiából bevándoroltak Afrikába, lépésről lépésre kellett elfoglalniuk és megismerniük az új hazát. Babonás félelemmel nézték az ókori Egyiptom misztikus kultúrájának emlékműveit és csak lassan, tapogatódzva haladtak előre az ismeretlen országban. A Libyai-sivatag kérlelhetetlen pusztasága megfélemlítette a foglalók seregeit, és évszázadokig tartott, amíg egyes vakmerő felderítők felfedezték a homoktenger szigeteit, az oázisokat. Akik ilyen felderítő útról visszatértek, csodálatos dolgokat meséltek. Kékszemű, szőke, de sötétbőrű emberekről, akik végtelenül messze, kint, a sivatag hozzáférhetetlen helyein rejtelmes oázisvárosokban élnek.
Valószínűleg többségben vannak azok, akik nem a legeredményesebb magyar sivatagkutató, hanem Erwin Rommel neve miatt vették kezükbe ezt a könyvet. Ők lehet, hogy elsőre csalódtak kicsit, amiért nem nagy ívű tankcsaták vagy gyalogsági rohamok véres krónikáját kapták, hanem elsősorban egy olyan felfedező útinaplóját, aki mellesleg katona is volt. Hogy megértsük, miért több egy klasszikus értelemben vett háborús memoárnál a könyv, ahhoz érdemes áttekinteni, milyen út vezette a se nem angol, se nem beteg szerzőt a második világháború egyik legegzotikusabb hadszínterére, ott pontosan mit végzett, illetve mi lett a későbbi sorsa. Ez a történet legalább olyan érdekfeszítő, mint a német hadvezér pályafutása. Hősünk számára ugyanis korántsem volt terra incognita a „halál birodalma”, hiszen az 1930-as években épp ő töltötte meg tartalommal a térképek azon részét, ahol azelőtt a Líbiai-sivatag helyén fehér foltok hirdették, merre nem járt hosszú évszázadokig ember. Almásy László leghíresebb könyve a második világháború után indexre került, s példányait még a közkönyvtárakból is kivonták és megsemmisítették. E kötet megírása vádpontként szerepelt ellene a népbírósági eljárásban. Az ügyész úgy tette a vád tárgyává e művet, hogy egyetlen sorát sem olvasta el. Az akkori időket jellemzi, hogy az indexre tett műből – megjelenése után alig három esztendővel – még a vádhatóság buzgó tagjai sem voltak képesek egy példányt szerezni. A védőknek kellett e könyvvel bizonyítani, hogy a vádak igaztalanok. Végül Almásyt a bírák felmentették.
Oldalak száma: 464
Képmelléklet: 48 oldal
Megjelenés: 2022. július 27.
ISBN: 978 615 6016 94 2
Méret: 224mm x125 mm x29 mm
Ár: 5990 Ft.
Szurmay Sándor magyar királyi honvédtiszt, gyalogsági tábornok, 1917–18-ban honvédelmi miniszter, 1941-től vezérezredes első világháborús visszaemlékezéseit korábban kötetben ki nem adott írások, beszédek és interjúk egészítik ki. A szerző szavaival: a harctéren 1914. november 24-től 1917. március elejéig, mint hadseregcsoport- és hadtestparancsnok működtem, itthon azután a háború végéig pedig, mint honvédelmi miniszter. Munkám anyagát nem időszerinti sorrendben, hanem inkább az élmények anyaga szerint mozaikszerűen csoportosítottam. A képek részleteit azonban az eszmei háttér mégis egységbe fogja össze. Akik nem voltak a harctéren és nem látták közvetlenül a háborút, azok előtt e munka olvasása során a megszokott emberi élettől teljesen elütő új világ nyílik meg. Azok, akik harctéren nem voltak, most pedig a fórumon vannak és szavuk az ország sorsára több-kevesebb súllyal esik latba, hasznosat is olvashatnak benne. Legfőképpen azonban a fiatal nemzedék tagjai forgathatják haszonnal, akik a jövőben a haza védelmére lesznek hivatva, hogy elődeikhez híven, a jövőben ők is dicsőséggel állhassák meg helyüket. Hadd tudják meg, milyen az élet a harcok színterén, mily feladatok megoldása vár rájuk és mily megrázkódtatások fűződnek a háborúhoz. Legyünk ugyanis tisztában azzal, hogy nem békeszeretetünk dönti majd el azt, hogy viseljünk e háborút vagy nem. Mutatja ezt minden világháború, melyben békeszerető államok teljesen akaratuk ellenére sodródnak a háborúba. El kell készülnünk arra, hogy ez megtörténhetik velünk is, még sokkal nehezebb és öldöklőbb viszonyok között, mint a világháborúban, a ránk zúdítható végzet csapásával szemben tehát felkészülten kell állanunk mindenkor a múltak tanulsága alapján.
1919. február 23-án Károlyi Mihály miniszterelnök utasítására a belügyminiszter elrendelte a tábornok letartóztatását, mert a polgári forradalom vívmányaira veszélyes egyénnek tekintette. Háborús bűnösség címén másnap letartóztatták, őrizetbe vették, 26-án Szentgotthárdra internálták. A köztársasági kormány hasonlóan járt el August von Mackensen német tábornaggyal szemben is, akinek a Balkánról Magyarországon át visszavonuló hadserege a magyar kormány támasza lehetett volna a Tiszántúlra bevonuló román csapatok ellen. 1920 februárjától Szurmay összekötő tisztként működött a Magyarországot megszálló francia hadsereg katonai bizottságánál. 1921-ben visszavonult az aktív szolgálattól. Az elsők között vették fel a Vitézi rend tagjainak sorába. Budapesten élt, több könyvet írt, a fontos hadászati és hadtörténeti munkák mellett kedvtelésből vadászati értekezéseket is kiadott. 1941-ben magyar királyi vezérezredessé léptették elő. Vitéz uzsoki báró Szurmay Sándor vezérezredes 1945. február 26-án hunyt el Budapesten, nyolcvanöt éves korában. A Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Oldalak száma: 600
Képmellékelet: 64 oldal
Megjelenés: 2022. augusztus 27.
ISBN: 978 615 6016 79 9
Méret: 224mm x125 mm x29 mm
Ár: 6290 Ft.
A Securitate vezetőjének lebilincselő emlékirata. Ion Mihai Pacepa román hírszerző tiszt, a Securitate volt vezetője altábornagyi rendfokozatban, 1978 júliusában az Egyesült Államokba disszidált. Ő a volt keleti blokk legmagasabb beosztású disszidense. Disszidálásának idején Pacepa tábornok egyidejűleg volt Ceaușescu tanácsadója, hírszerzésének vezetője, valamint államtitkár a román belügyminisztériumban. Azután disszidált, hogy Jimmy Carter elnöktől politikai menedékjogot kapott. Évekkel később kiadott visszaemlékezései óriási visszhangot keltettek a rendszerváltás idején, gyakorlatilag feltárta a világ előtt a zsarnoki román rezsim igazi arcát: az egész világra kiterjedő hírszerző hálózatot, az ipari kémkedést és fegyverkereskedelmet, a gyilkosságokat, a hintapolitikát. Az ördögi rendszer működésén túl Pacepa lerántja a leplet a diktátor hétköznapjairól is, arról a felfoghatatlan luxusról, amiben éltek mintegy három évtizeden át, mit sem törődve a nyomorba taszított országgal, továbbá bemutatja a paranoia-vezérelte őrültségeket is: állandó megfigyelés és lehallgatás, naponta új ruhák, mérhetetlen vagyon felhalmozás stb. A kémhálózat nagyságára álljon itt egyik meghökkentő adat a sok közül: Romániában minden tizenötödik emberre jutott egy kém. Részlet: Amikor még fő segítőtársainak egyike voltam, Nicolae Ceauşescu elnök gyakran végignézte a washingtoni Bukarestért tüntetésről készített filmet. A felvétel elején más–más gyülekezetből való tiszteletes mondott misét a Washington-emlékmű körül összegyűlt több száz főnyi tömegnek. A hallgatóság között román népviseletbe öltözött emberek álldogáltak, akik a román nemzeti lobogó színeiben pompázó karszalagot viseltek, hatalmas plakátokon éltették Bukarest bel- és külpolitikáját, Románia függetlenségét és Ceauşescu bölcsességét. A film előbb az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusi Székháza előtt mutatta a tüntetőket, majd később a Fehér Ház előtt parádézó felvonulókat láthattuk, akik a hordozható hangosbeszélők buzdítására a „legnagyobb kereskedelmi kedvezmény” státuszának megújítását kérték Romániának… Az egész demonstrációt a külföldi román hírszerző szolgálat szervezte, néhány befolyásos ügynök segítségével…
Rendkívüli könyv. (The American Spectator);
Igazi kézikönyv… a nemzetközi terrorhálózatokhoz; (The Wall Street Journal);
A román elnök, aki gyilkosságokat rendel és cselszövést agyal ki a nyugati technológia lenyúlására. (The Times);
Az olvasó belelát az irodák és folyosók mélyére… és a hálószobákba is. (Spectator).
-page-001.jpg)
Oldalak száma: 360
Képmellékelet: illusztrációk
Megjelenés: 2022. június 10.
ISBN: 978 615 6016 93 5
Méret: 224mm x125 mm x29 mm
Ár: 4990 Ft.
Erdélyi Abigél-történet a kortárs széki író tollából. A regény témája egy idegen városba kerülő, végzős, középiskolás lány története, 1977-ből, a kommunizmus legnehezebb éveiből. A főhős kezdetben a bentlakók eseménytelen életét éli, de aztán rendre olyan helyzetekben találja magát, amelyek számára teljesen újak. Az eddig szinte hermetikusan élő, naiv és tájékozatlan kislány itt szembesül az őt körülvevő, cseppet sem jó és szép világgal, amelyben egyetlen menedéket rokonainál, tanárainál és új barátainál talál. Az első szerelem is útjába akad, de sajnos az sem hozza el számára a boldogságot, és azt tapasztalja, hogy nemcsak ő, hanem körülötte mindenki boldogtalan, a maga módján, mert abban a világban, amelyben élnek, nem nyílik ablak a boldogságra. A könyv lapjain megelevenedik a kisváros, Szamosújvár képe is, az egyre fogyatkozó örmény kisebbség életével, akikben már csak egy-egy elhivatott tanár tartja a lelket. Az etnikai különbségek, az állandó politikai terror és az ebből adódó előítéletek kuszaságából, az egyéni tragédiák sokaságából mégis felsejlik egy halvány reménysugár, amely arra enged következtetni, hogy a családi kötelékek és az erős barátságok megtartó ereje nem veszhet kárba. A könyvben sok a valós, önéletrajzi elem, mert a szerző olyan helyeket és embereket mutat be, olyan személyeket jelenít meg, amelyeket és akiket nagyon jól ismer. Részlet: Látod, Emmácska, a Hollósy Simon városából éppen ide csöppentél, az örmények közé. Tudtátok, hogy Hollósy is örmény volt? Az bizony. Korbuly volt az eredeti neve, abból magyarosította az édesapja. Korb: románul holló. Ezeket a neveket ott kapták az örmények Moldvában, amikor szegények ott találtak menedéket. Foglalkozásuk vagy valamely tulajdonságuk alapján adtak nekik neveket, mivel az eredetit nem tudták leírni, kiejteni. Így lettek Placsintárok, Osztiánok, Kovrigok, Patrubányok, Verzárok, Vasziliánok. S ezekkel a nevekkel jöttek át aztán a Kárpátokon, amikor Apaffy befogadta őket, s aztán már nem változtatták vissza. Inkább egyesek itt magyarosították, s aztán már ezzel is maradtak. Keserű sorsuk volt szegényeknek. Olvastad A Musza dagh negyven napját, Emmácska? Ha nem, hát sürgősen pótold, ezt adom ki neked házi olvasmánynak, Klári néni helyett. – És nevet, ahogy ezt mondja. A diákok úgyszintén. Mert az már világosan látszik, hogy Laci bácsi még a Klári néni dolgába is beleszól. Én majd elhozom neked, súgja Gabika kedvesen. Nekünk megvan. Ez olyan könyv, amely minden örmény házban megtalálható, mint a Biblia.
Szász Rozália romániai magyar író, Széken él, 1995-től tíz éven át a Széki TV szerkesztője volt. 1992-ben létrehozta a Fekete-Piros Kulturális Alapítványt, amely kiindulópontja az egész széki, rendszerváltást követő kulturális, hagyományőrző mozgalomnak. 1995-ben ifjabb Csoóri Sándorral és Kobzos Kiss Tamással megszervezte az Első Széki Hagyományőrző Tánctábort. 2014-ben, közéleti tevékenységéért és a falu érdekében végzett munkájáért Szék díszpolgára címmel tüntették ki.
Oldalak száma: 376
Képmellékelet: 64 oldal
Megjelenés: 2022. augusztus 31.
ISBN: 978 615 6016 91 1
Méret: 224mm x125 mm x29 mm
Ár: 5590 Ft.
Az angol beteg, aki se nem angol, se nem beteg. A híres magyar sivatagkutató és vadász kiváló útikönyve. „Ismeretlen földrészek, járatlan területek, a lét új lehetőségei és a természet új csodái… ezek felé irányul az örökké törekvő emberiség legősibb vágya. Korunk lázas tevékenységgé fokozta ezt a legemberibb törekvést, de mintha fejlődésünknek olyan korszakába értünk volna, amelyben a megismerés vágyát a türelmetlenség vezérelné. A mai ember egyidőben kívánja feltárni évezredek óta feledésbe ment eredetének titkát és jövő fejlődésének lehetőségeit. Segítségül veszi korának minden technikai alkotását, hogy leszállhasson ismeretlen mélységekbe és felemelkedhessen oly magasságokba, ahonnan áttekintést nyerhet eddigi kötöttségén. De mialatt szűkül a kör az ismeretlen földrészek körül, amint egyre csökken új területek feltárásának lehetősége, azalatt mintha elfakulna a tudományos munka érdeme az új kor új beállítása mellett: már nem az elért eredmény számít, hanem a rekord, nem a megismerésért folyik a munka, hanem a szenzációért. Sarki kutatók, a legmagasabb bércek megmászói, óceánok leküzdői, őserdők és sivatagok feltárói, egymással versengve, egymást túlhaladva küzdenek azért, amit a felfedezés és megismerés legnagyobb jutalmának tartanak – az elsőségért! A régiek pedig, az igazi úttörők joggal fordulnak el azoktól, akik csak az elsőségben látják az eredményt, csak a szenzációban keresik a kielégülést. Magam is ismeretlen földrészeket jártam, úttörő és felfedező munkára vállalkoztam a legtitokzatosabb kontinensen, Afrikában.”
A kötet szerzője, Almásy László Ede (Borostyánkő, 1895. augusztus 22. – Salzburg, 1951. március 22.) felfedező, utazó, Afrika-kutató, pilóta, autóversenyző, üzletember, a Magyar Cserkészszövetség nemzetközi biztosa, az elűzött IV. Károly magyar király visszatérési kísérletének aktív résztvevője. 1926-ban indult egy Steyr autóval Alexandriából, és a Nílus mentén egészen Kartúmig jutott, majd átkelt a Líbiai- és a Núbiai-sivatagon. Első jelentős felfedezése a Zarzura Oázis megtalálása volt. Almásy tartalékos tisztként a Rommel által vezetett Afrikakorps-hoz került, ahol elismert, megbecsült mélységi felderítőként szolgált. A háború után letartóztatták, háborús, népellenes bűncselekményekkel vádolták, megkínozták és bebörtönözték, végül felmentették. 1947-ben Ausztriába menekült, azonban súlyos beteg lett. Halálos ágyán értesült arról, hogy kinevezték az Egyiptomi Sivatagkutató Intézet igazgatójává.
Oldalak száma: 376
Képmellékelet: 64 oldal
Megjelenés: 2022. október 30.
ISBN: 978 615 6502 12 4
Méret: 224mm x125 mm x29 mm
Ár: 5590 Ft.
Az angol beteg: aki se nem angol, se nem beteg: zsadányi és törökszentmiklósi Almásy László Ede utazó, Afrika-kutató és felfedező. A húszas években Triesztből indulva Egyiptomon át a Nílus nyomába eredt, így bejárta a Szaharát egészen Szudánig és Kartúmig és a szudáni piramisokig. Úttörő és vakmerő vállalkozásáról naplót vezetett, mely valóban lenyűgőző és letehetetlen történet, ugyanakkor hihetetlen kalandos is, hiszen az angol gyarmati Szudánt fedezte fel az olvasóknak. Dr. Cholnoky Jenő, a világhírű földrajztudós előszavából idézünk: A francia Szaharán, Algéria és Tunisz felől már a vasút is benyomul, de azt mondhatnók, hogy állandó autózás tartja fönn az összeköttetést a guineai és szudáni néger gyarmatokkal. Ahol azelőtt csak hónapokig tartó, életveszélyes utazással lehetett keresztülvergődni, ott, a fehérlő csontokkal jelzett karavánútakon ma már néhány nap alatt játszva futnak keresztül a gépkocsik. A kontinens feltárása azonban még mindig nem kielégítő. Temérdek ember megélhetésére, temérdek érték kitermelésére van még itt kilátásunk, s azért mindig nagy érdem az, ha valaki a modern közlekedő eszközökkel minél mélyebbre hatol be a fekete világba. Ezért nagy érdeme Almásy László és Esterházy Antal herceg uraknak, hogy törhetetlen erővel és ügyességgel egyszerű túraautójukkal benyomultak az angol-egyiptomi Szudán mélyébe, közel Abesszíniához, arra a vidékre, amely egy fél évszázaddal ezelőtt még a legborzalmasabb vérontások és hadakozások színtere volt. Az ilyen benyomulás mindig tapasztalatokat eredményez s megkönnyíti az utána következők munkáját. Almásy László, a könyv szerzője, fia Almásy Györgynek, a nagynevű ázsiai utazónak. A sikerült túra végén néhány hetet vadászgattak a Kék-Nílus egyik mellékfolyója, a Dinder mentén, s vadászélményeik eleven leírása mindenesetre előbbre viszi a szudáni puszták és szavannák állatéletéről szóló ismereteinket. Autó, repülőgép, fényképezőgép, expresszpuska, sőt még grammofon is: valóban egészen modern világ. Milyen különös ellentét velük szemben a piramisok, szfinxek, egyiptomi templomok és hallgatag királysírok néma világa! Vajon melyik dicsőbb, melyik nagyobb? Talán majd, ha egyszer a mi hanyatló civilizációnk megsemmisül, elpusztul minden autó, minden repülőgép, elrozsdásodott a vaskor minden sínpárja: a piramisok akkor is állni fognak, s Ramszesz kőkolosszusai akkor is merengve néznek a Nílus zöld kertjein túl a végtelen sivatagba. A kötet az eredeti, százéves fotókkal jelenik meg.
Oldalak száma: 340
Megjelenés: 2022. november 1.
ISBN: 978 615 6016 90 4
Méret: 224mm x125 mm x29 mm
Ár: 5290 Ft.
Az első irodalmi fúga Magyarországon. Vajon meg lehet-e érinteni a múltat, lehet-e tapintani, szagolni, újra hallani? Vissza lehet-e gömbölyödni belé, abba a fénylő gyermekkorba, amikor még minden kerek és egész volt? A Szőnyi fúga olyan, mint egy katedrálisablak. Egyik íve Ördögnéni és Jóbácsi története a Nefelejcs utcában, másik íve Szőny históriája az ezüstkori Brigetiótól kezdve a Zichy–Berényi grófházaspár aranykorán át egészen Ördögfiúka gyermekkoráig, aminek gyémántfénye a két ívet bezáró katedrálisablakon keresztül árad olvasója világába. E könyvfúga szabad, játékos, telis-tele sokféle emberi színjátékkal, de mindvégig a szeretet monokróm fénye felé kanyarog. Folyamatosan árad, mintha magából az Istenből jönne, egyre jobban magával ragad, s ha vele tartunk, tán elvisz oda, ahonnét jött. Ördögh Ottó nagyszerű könyve egy falu, egy család, egy világba érkező lélek, és két világból távozó lélek igaz története. Igaz, mert Valóságra épül. Szép, mert szívből íródott. Jó, hiszen derűs és bölcs. Kell-e több ennél? A szerző ezzel a könyvével mindörökre elhelyezte Szőnyt, e kis Duna menti falut a világirodalom térképén. Részlet:
Ördögnéninek és Jóbácsinak sokáig nem született gyermeke. Tíz évig vártak az áldásra, de áldás az Időn se volt. Helyette Rákosi és Kádár kacsintott egymásra a forradalmárok zászlójának kivágott lyukán keresztül, cinikus egyetértéssel osztva ketté az átkos évtizedet. Az évtizedet, amely Ördögnéni és Jóbácsi esetében két évvel később kezdődött meglehetősen gyors házassággal és ugyanannyival később végződött házasságuk gyümölcsével, velem. Meglehetősen lassan, de épp időben. Van jövő, mondta Ördögnéni boldogan. Ez a kubai rakétaválság idején történt, amikor egyetlen gombnyomásra voltunk attól, hogy ne legyen. Született hitem az évek alatt kikezdhetetlen tudássá változott: az élet elpusztíthatatlan. Szanzen címerében látható két levágott törzsű fa. Egyik a tatárjárásra emlékeztet, másik a törökdúlásra. Mindkettőből új ág sarjad. Az emberek nem szűnnek meg álmodni.
Oldalak száma: 376
Képmellékelet: 64 oldal
Megjelenés: 2023. január 30.
ISBN: 978 615 6502 23 0
Méret: 224mm x125 mm x29 mm
Ár: 5590 Ft.
A regény főszereplője ifj. Tass Iván gróf, aki a legjobb barátjával, Kádár Lászlóval az Aero Club budapesti repülőmodell-versenyére készül. Kádár nem utazhat fel a megmérettetésre, ezért az ő modelljét is Tass indítja. A versenyen félreértésből Tasst hozzák ki győztesnek, holott Kádár gépe nyert, és így ő utazhat el Mátraérdre, az Aero Club repülőtáborába. Tass próbálja tisztázni a helyzetet, de senki sem hallgatja meg, illetve a repülés végül annyira magával ragadja, hogy mégis részt vesz a kiképzésen.
A táborban megismerkedik Érdy Évával, akibe szerelmes lesz, a lány azonban titokban Berinkey László mérnökbe szerelmes, aki maga is pilóta, illetve akinek repülőgéphangára van a közeli hegytetőn. Miután Iván bevallja a főoktatónak az igazságot, hazaküldik, de Berinkey maga mellé veszi, hogy segítsen az új repülőgépe építésében. Eközben Kádár, akit a főoktató levélben Mátraérdre hívott, megérkezik a táborba, hogy megkezdje a kiképzést. Amikor megtudja az igazságot, nagyon dühös lesz Ivánra, de valahol meg is érti a másik fiút.
A történet során feltűnik egy félbolond szlovák bányász, aki némi kommunista ihletettségű bosszút forral a környék arisztokráciája ellen, és végül felrobbantja a Berinkey hangárja melletti Csák-tó vizét felduzzasztó Ferenc József-gátat (ennek során meghal), a hegyről lezúduló árvíz pedig hatalmas katasztrófával fenyeget. Iván Kádár Laci segítségével Berinkey Turul nevű, nyitott vitorlázó gépén megelőzi a szökőárat és előbb a felső malomban élő molnár családját, majd két motoros csendőrt figyelmeztet a veszélyre, akik riadóztatják a víz útjában fekvő Csákfalvát. Majd kényszerleszállást hajt végre, hogy felhívja a Csák-patakon csónakázó Éva és Berinkey figyelmét a veszélyre, és magaslati terepe csalja őket a víz elől. Berinkey ezt követően telefonon figyelmezteti a szintén veszélyben lévő ormándiakat.
A regény végén Berinkey eljegyzi Évát; a mérnököt, Tasst és Kádárt is kitüntetik a katasztrófa során tanúsított hősies helytállásukét. A két fiú kibékül és elhatározzák, hogy pilóták lesznek.
Oldalak száma: 128
Képek: 300 színes fotó
Megjelenés: 2022. november 30.
ISBN: 978 615 6502 13 1
Méret: 224mm x125 mm x29 mm
Ár: 10990 Ft.
Ki ne hallott volna a verhetetlen Kincsemről, a leghíresebb magyar versenylóról? A csodakanca 54 alkalommal állt starthoz és soha nem győzték le. Ezt a versenyeredményt a világon azóta sem tudta egyetlen telivér sem megismételni. Érthető hát, hogy a csodakancáról legendák keletkeztek. Dr. Hecker Walter hippológus professzor és Brenyó József évek óta kutató, adatgyűjtő munkát végez a témában, együttműködésüket több szakkönyv megjelentetése is igazolja. Ezúttal a Kincsem-történetnek eredtek a nyomába: Legendák és valóság, mítoszok és hétköznapok, a lovassport és a lótartás rejtelmei egy kötetben több száz korabeli fotó, reklámanyag, festmény és szaklap fotóinak kíséretében. És a teljes sztori, Kincsem szűk másfél évtizedes története. A különleges képes kötet nem kerüli meg a történelmi időszak bemutatását sem, a reformkortól kezdődő-éledő magyar lótenyésztés állomásai éppúgy bemutatásra kerülnek, ahogy a Monarchia színes úri világának lovassport szenvedélye és annak magyar és európai állomásai, nem mellőzve a nemzetközi kitekintést sem. Kincsem nemcsak itthon, hanem Ausztriában, Angliában, Franciaországban, Csehországban, valamint Németországban is versenyzett, összesen tizenhárom versenypályán győzött. A Berlinben rendezett első megmérettetésétől kezdve, 1876-tól kezdődően futotta a lóversenypályákon a köröket egészen 1879 őszéig, az utolsó győztes budapesti futamáig. A kettő között kivétel nélkül megnyerte Prága, Hamburg, Hannover, Frankfurt, Bécs, Sopron, Baden-Baden versenyeit. A kivételes pályafutásról számos dicséret és magasztalás született, de talán Krúdy az egyik legfontosabb: Kincsem volt az, aki fellelkesítette a magyar urakat, hogy a csodakancához hasonló paripákat tenyésszenek, amelyekkel majd öregbítsék a magyar lónevelés hírnevét, végig az egész világon.
Ify Lajos egykori fonyódi plébános Emmaus nevű kápolnája a Balaton egyik legszebb táján, a Szent György-hegyen állt. Az egykori magánkápolna a vidék egyik emblematikus helyszíne volt. A legendaszerű elbeszélések nagy vonalakban bemutatják Ify Lajos életét, de a plébános teljes és hiteles életútját Kovács Emőke történész tárta fel elsőként. A történeti kutatással párhuzamosan Bögös András építész elkészítette az Emmaus felmérési tervrajzait.
A jelen kötet e két munkát foglalja magába, az archív képek és visszaemlékezések pedig megidézik a Szent György-hegyi remete alakját, hajlékát, életmódját. Ez a könyv egy sajátos száműzetés története, amely a Balatonnál történt… A 20. század második felében...
Oldalak száma: 186
Képek: 150 fekete-fehér fotó
Megjelenés: 2022. november 21.
ISBN: 978 615 6502 18 6
Méret: 125mm x183 mm x20 mm
Ár: 4490 Ft.
A kiadvány megjelenését támogatta a Magyar Művészeti Akadémia.
Oldalak száma: 376
Képmellékelet: 96 oldal
Megjelenés: 2023. február 15.
ISBN: 978 615 6502 20 9
Méret: 224mm x125 mm x29 mm
Ár: 5590 Ft.
Százéves a világhírű felfedezés. Az eredeti négyszáz fotóval jelenik meg a lenyűgöző Carter-napló.
1922. november 4-én fedezték fel Howard Carter brit régész munkásai a Tutanhamon egyiptomi fáraó (Kr. e. XIV. sz.) sírkamrájához vezető lépcsősort. A fiatalon – legfeljebb 19 évesen – elhunyt uralkodó, akinek regnálása nem tartozott éppen az ókori birodalom legjelentősebb korszakai közé, a felfedezés következtében hamarosan világhírű lett, sírja ugyanis 3000 év után szinte teljes épségben várta a modern kor látogatóit. Howard Carter, aki 1907 óta állt a dúsgazdag angol arisztokrata, Lord Carnarvon alkalmazásában, és korábban a 18. dinasztia szinte összes fáraójának – például Hatsepszutnak, IV. Thotmesznek és I. Amenhotepnek – a sírját feltárta, végül 8 teljes éven át fáradozott azon, hogy megtalálja és világhírűvé tegye a korszak egyik legjelentéktelenebb uralkodóját. A fáraó végső nyughelyének felfedezését egyébként egy Theodore Davis nevű régész már 1907-ban magáénak vallotta – kegytárgyakat talált ugyanis Tutanhamon nevével –, Carter azonban nem fogadta el ezt az eredményt, és 1914 során – VI. Ramszesz sírjának közelében – újabb ásatást kezdett. Mivel a kutató 1921-ig nem mutatott fel eredményt, Lord Carnarvon türelme érthető módon egyre inkább fogyott, a tudós azonban az utolsó pillanatban, 1922. november 4-én végül mégis ígéretes felfedezést tett, ami később világszenzációvá vált. Ezen a napon Carter egyik munkása egy lépcsőfokot talált az ásatásnál fekvő hegyoldalnál, melyet megtisztítva hamarosan egy lépcsősor, majd egy Tutanhamon pecsétjével díszített, befalazott ajtó tárult a kutatók szeme elé. A régész két nappal később értesítette Carnarvont a felfedezésről, a lord jelenlétében pedig – november 25-én – lebontotta az ajtót, és bejutott a sírkamra folyosójára; újabb négy nap telt el, mire Carterék a kamra előterének ajtaját is eltüntették, ekkor pedig már arról is meggyőződhettek, hogy Tutanhamon végső nyughelye szinte teljesen érintetlen. Az összesen négy szobából álló síremlék felbecsülhetetlen értékű kincset rejtett magában, aminek már a számbavétele is emberpróbáló feladatnak bizonyult: a leghíresebb leleten, a múmia világhírűvé vált arany halotti maszkján kívül egy – hasonlóan ismert – pompás aranyozott trónszék, valamint egy színaranyból készült koporsó is várta Carteréket, nem beszélve a rengeteg sírtartozékról, a fáraó szerveit őrző kanópuszládáról, a halott gyolcsaiba csavart amulettekről – az úgynevezett usébtikről –, az elefántcsontból, alabástromból és ébenfából készült kegytárgyak tömkelegéről, illetve a túlvilági utazásra készülő uralkodó egyéb használati tárgyairól. Annak ellenére, hogy Tutanhamon az egyiptomi történelem egy viszonylag zűrzavaros korának jelentéktelen fáraója volt, végső nyughelyén olyan kincsek rejtőztek, melyek Carter felfedezését világszenzációvá tették. Az arany és a drágakövek csillogása mellett ugyan hajlamosak vagyunk elfeledkezni róla, mégis tény, hogy a sírkamra a tudományt is felbecsülhetetlen értékű kincsekkel gazdagította, ugyanis az épségben maradt helyiség rengeteg információt szolgáltatott az egyiptomi temetkezési szokásokról és a korszak eseményeiről. Ezen ismereteket egyébként a modern orvostudomány évtizedekkel később jelentősen kibővítette.
Oldalak száma: 192
Képmellékelet: 96 oldal
Megjelenés: 2023. március 10.
ISBN: 978 615 6016 69 0
Méret: 224mm x125 mm x29 mm
Ár: 5990 Ft.
Kötetben meg nem jelent Rejtő-írások a Madam Dávid eredeti gépiratának fotóival! Kiss Ferenc Rejtő-kutató a kötetről: …Ekkoriban találkoztam Sándor János, kétszeres Jászai-díjas rendezővel és színháztörténetkutatóval. Tőle kaptam ajándékba Rejtő első, bemutatott színdarabjának, az Egy görbe éjszakának az eredeti súgópéldányát és kottáját. A tömegvonzás elve alapján a nagy gyűjtemények idővel még nagyobbá válnak, mert óhatatlanul magukhoz vonzzák a hiányzó részeket. Alapszabály: egy gyűjtő gyűjteménye sohasem lehet teljes!
1934. július 28-án a Budai Színkör mutatta be az Egy görbe éjszaka című operettet három felvonásban és öt képben, mely a Szökik a ruha és a Madam Dávid egy jócskán kibővített változata volt. Közismert tény, hogy írásaiból Rejtő egyes elemeket többször is felhasznált. Esetünkben egy kabarétréfából így lett bohózat, és a bohózatból nagyoperett. Valószínűsíthető, hogy az alapötlet kitalálásán kívül Nádassynak nem sok köze lehetett az átdolgozásokhoz, ugyanis az operett szerzői között már nem íróként, hanem csak mint dalszövegíró szerepelt. 1933. októberétől 1939 augusztusáig Sziklai (Schwartz) Jenő színész volt a Szegedi Nemzeti Színház direktora. Az Egy görbe éjszaka egyik súgópéldánya – sőt kottája is – az ő regnálása alatt maradt fenn. Az ezredforduló táján ezeket a szövegkönyveket kiselejtezték. Először a Somogyi Könyvtárnak ajánlották fel, ahol nem tartottak rá igényt. Így kerültek Sándor János birtokába, tőle pedig az én gyűjteményembe. A szövegkönyv tanúsága szerint az operettet a trianoni „békediktátum” után 1935/36-ban a Felvidéken, Kassán is bemutatták. A cenzori pecsét 1935. augusztus 30-án került a gépiratra azzal a megjegyzéssel, hogy „Fiatalok számára nem ajánlott!” A szövegjavításokat minden bizonnyal a rendező végezhette, akinek sikerült minden magyar vonatkozást gondosan átírnia, kigyomlálnia. Így lett a szövegben pesti lányból drága lány, Pesten helyett régen és az Alföld is külfölddé változott. A szöveget először is gondosan megtisztítottam a rendező kézírásos húzásaitól, változtatásaitól, és visszatértem Rejtő alapszövegéhez. Az oroszlánvadász című kabarétréfa Nádassy László irodalmi hagyatékából került elő. Rejtő 1936 tájon nyergelt át a kabaréról a prózai művekre, ezért felhatalmazta barátját, hogy jeleneteit átírhassa, és közös név alatt – esetleg új címen – újra értékesítse.
Oldalak száma: 320
Képmellékelet: 400 színes kép
Megjelenés: 2023. február 28.
ISBN: 978 615 6016 87 4
Méret: 224mm x125 mm x29 mm
Ár: 9990 Ft.
A kötetben címében ugyan a bunkerek szó szerepel, mégis annyiban pontosítani szükséges ezt, hogy a mai Magyarországon lévő föld alatti életvédelmi létesítményekről szól a könyv. Ez alól az egyetlen kivételt a föld felett megépült légoltalmi kockák (BGS óvóhelyek) jelentik. A bemutatott objektumok túlnyomó többsége légoltalmi célokból készült a föld felszíne alatt. Az életvédelmi célból létesített objektumokat összefoglalóan óvóhelynek nevezik, a továbbiakban ez a fogalom szerepel majd a könyvben. Magyarország területén óvóhelyek mellett azonban készültek fedett beton tüzelőállások is, ezek elsősorban a korábbi jugoszláv határ mentén épültek az 1950-es években. Ezek alkották az úgynevezett a déli védelmi rendszert másik nevén a Rákosi-vonalat. Ez utóbbiról nem fog szó esni ebben a könyvben, ugyanis ezt már feldolgozták. Érdemes megjegyezni, hogy ma Magyarországon a lakosság csak néhány százalékát lehetne elhelyezni valamilyen védőképességű óvóhelyen, elsősorban nagyvárosokban. A legnagyobb befogadóképességű óvóhelynek a metrók számítanak, azonban a M4 már úgy készült, hogy az óvóhelyi funkcionalitással már nem rendelkezik. A kötetben a mai Magyarország területén létesült óvóhelyeket kívánjuk bemutatni. Átfogó módon a modern óvóhelyek kialakulásától egészen a jelen korig követhetik az olvasók az óvóhelyek történetét nemzetközi szinten, majd hazánkban kerülnek tematikusan bemutatva a lakossági óvóhelyek, a metró mint óvóhely, a felszíni BGS (kocka)óvóhelyek és az óvófülkék. Ezt követően földrajzilag csoportosítva Budapesten és a vidéki Magyarországon kerülnek ismertetésre a legfontosabb föld alatti objektumok. Ezen fejezetek felépítésükben azonosak: bemutatják az építés előzményeit, az építést, az objektumok működését és azok történetét, külön kitérve az ott dolgozók, vagy egykor ott tartózkodók emlékeire. A bemutatásra kerülő föld alatti létesítmények változatos célokat szolgáltak. Egyesek vezetési pontok voltak (Alagúti óvóhely, Sziklaközpont, Lillafüred, Szálasi bunkerei, megyei vezetési pontok), mások föld alatti gyárak (Kőbányai pincerendszer, Andezit Művek), föld alatti erőmű (Nitrokémia), föld alatti kórház (Sziklakórház), föld alatti banki trezor (Uri utca 72.), föld alatti lőszerraktár (Törökbálint), fegyverraktár (Tótvázsony) vagy föld alatti gáztartó (Óbuda) volt. Továbbá a teljes képhez hozzátartoznak még a lakossági óvóhelyek beleértve Horthy Miklós gödöllői óvóhelyét és a metrót is, melyek szintén bemutatásra kerülnek. A bemutatott objektumok kapcsán az volt a cél, hogy minden létező típuslétesítmény (akár funkciójában, akár kialakítása) bemutatásra kerüljön. Az objektumok felsorolását és bemutatását azonban még lehetne folytatni a kötetben szereplőkön kívül például a Veszprémben lévő Szikla légirányítási központtal, a Csepelen lévő Tamariska-domb alatti óvóhellyel vagy egyes nagyobb gyárak óvóhelyeivel. Terjedelmi okokból viszont szükséges volt egy határt húzni. Mindezek mellett a jelen kötet a legátfogóbb mű a magyarországi óvóhelyek történetéről.
A jelen kiadás a teljes békeszerződés szövegét adja közre, mind a 364 pontot, jegyzetekkel kiegészítve. A történelmi trauma, mely száz éve kísért, tökéletesen érthető: ez nem szerződés, hanem egy ország és egy nép eltiprásának dokumentuma, melyhez fogható diktátum nem született az egyetemes történelemben. Döbbenetes olvasni a minden részletre kiterjedő jogfosztás paragrafusait, az eltiprás, a kivéreztetés, a legálissá tett kifosztás, valamint a korlátlan elkobzás dokumentumait. A jegyzőkönyv kérdések sorát veti fel, már eleve a kiindulási rész, a szerződő felek névsora is érthetetlenségre ad okot, nem beszélve az igények tételes felsorolásáról. Kordokumentum ez a javából, melyről nem lehet eleget beszélni.
Oldalak száma: 336
Képmellékelet: térképek
Megjelenés: 2022. december 1.
ISBN: 978 615 6502 24 7
Méret: 125mm x183 mm x29 mm
Ár: 5290 Ft.
„Az a katasztrófa, amely a magyar nemzetet Károlyi Mihály gróf és társai által előidézett
forradalomban érte, felborította ezeréves alkotmányunkat is.”
*
A király és felesége, Zita királyné repülőgépen a kisalföldi Dénesfára érkezett 1921. október 20-án. Károly id. nagyrákói és nagyselmeci Rakovszky István miniszterelnök vezetésével kormányt alakított, és hűségesküre szólította fel a Magyar Királyi Nemzeti Hadsereg katonáit, valamint az állami tisztviselőket. Ezt követően csapataival vonaton megindult Budapest felé. Az úton rendkívül lassan haladtak a legitimista erők, ami lehetőséget adott Horthy és Bethlen számára, hogy megszervezzék az ellenállást. A két szemben álló főerő 1921. október 23-án Budaörs térségében csapott össze... A rendkívül viharos 1921-es esztendő a Horthy-korszak egyik legsúlyosabb válságperiódusa volt; fontossága ellenére azonban mind a mai napig nem kap kellő figyelmet és pontos értékelést. A jelen kötet több mint hiánypótló munka, hiszen a katonai iratok, amelyek a téma forrásanyagát jelentik, javarészt megsemmisültek a második világháborúban. A felbecsülhetetlen értékű katonai napló első alkalommal olvasható a nagyközönség számára.
Oldalak száma: 386
Képmellékelet: fotók, térképek
Megjelenés: 2023. június 12.
ISBN: 978 615 6502 14 8
Méret: 125mm x183 mm x29 mm
Ár: 5290 Ft.
„Egy igazi ember, egy igazi férfiú sehol sem volt. Sokan féltek és reszkettek a szocialistáktól.”
A napló írója a román hatalomátvétel idején Máramarossziget főjegyzője volt. Miként hatottak egy magas beosztású tisztségviselőre az 1919-es esztendő eseményei, a román katonai támadás, megszállás, a hatalomátvétel? Faur Aurél kézírásos, képekkel és dokumentumokkal kiegészített diáriuma erről az időszakról ad korabeli látleletet, ezért is kiemelkedő jelentőségű beszámolóról van szó. Faur Aurél unokái összeállították nagyapjuk életrajzát, amely segíti a Tisztelt Olvasót, hogy megismerje, ki is volt ez a rendkívüli életutat megélt, máramarosszigeti születésű ügyvéd, főjegyző, hogyan alakult a sorsa a trianoni békediktátum után. Faur Aurél a román hatalomátvételkor, 1919. május 5-én kényszerült elhagyni hivatalát. Nem tette le a román állam által megkívánt esküt, ezért ügyvédi gyakorlatot sem folytathatott. A kilátástalan helyzet, házkutatások és zaklatások miatt 1920 augusztusában feleségével, három kisgyermekével Magyarországra menekült.
Oldalak száma: 386
Képmellékelet: fotók, térképek
Megjelenés: 2023. június 12.
ISBN: 978 615 6502 21 6
Méret: 125mm x183 mm x29 mm
Ár: 5290 Ft.
Oldalak száma: 465
Képmellékelet: fotók, térképek
Megjelenés: 2023. május 12.
ISBN: 978 615 6502 30 8
Méret: 224mm x125 mm x29 mm
Ár: 6290 Ft.
A méltatlanul keveset említett Horthy Jenő (1877–1953), a kormányzó testvére Kittenberger Kálmán és Széchenyi Zsigmond vadásztársa volt. Kenderesen született 1877-ben, három évet járt Sopronban iskolába, majd Debrecenben lett kollégista, a piaristáknál érettségizett. Egy itteni olvasmányélménye (Piter Maritz dél-afrikai búr telepes írása) keltette föl benne Afrika iránti érdeklődését. Erdélyben, báró Wesselényi Béla támogatásával kezdett titokban vadászni, lovagolni, apja ugyanis ragaszkodott hozzá, hogy a fiú Debrecenben folytassa sikertelen berlini jogi tanulmányait. Az első világháborúba önkéntes huszárként vonult be, és ebben az időben vált lovas versenyzővé. Szenvedélyesen lovagolt, vadászott, miközben sokat szórakozott, párbajozott is. A Keleti- és a Déli-Kárpátokban a rideg vadászatnak hódolt, Maderspach Viktorhoz hasonlóan űzte télen a vaddisznót, hóban sátorozott vagy széltörésben, szénaboglyában aludt (a többnapos társasági vadászatok során azonban egy-egy hajtás után a társasági elvárásoknak megfelelően szmokingban ebédeltek vagy vacsoráztak).
A háború után ménesgazda, tréner, lovas versenyző, az ugratós lovaglás megszállottja. Vadász- és versenylovak tenyésztésével, a félvadon élő ménes lovainak a betörésével foglalkozott. 1905-ben utazott először Afrikába vadászni, majd a háború előtt még egyszer. A két világháború között többször is eljutott ide, Kelet-Afrikába, Kenyába és Tanganyikába szervezett szafarikat, járt Egyiptomban, Szudánban, Kongóban. 1934-ben a Távol-Keleten vadászott (Indokína, Korea). Életéről, vadászatairól és a lóhoz kötődő szenvedélyéről olvasmányosan megírt, jó humorú, világfira jellemző könyve ad számot. Írásait közölte a Nimród folyóirat is. Korának neves vadászai mellett (Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond, Bánffy Endre és Miklós, Zichy Jenő, Wass Béla, Wesselényi Miklós és sokan mások) az akkori politikusok (Tisza István, Bethlen István) is megjelennek írásában. Élvezetes módon mutatja be a kiegyezés utáni és a két világháború közötti főnemesség vadászatait. A lenyűgöző önéletrajzi írás majd kilencven évvel ezelőtt jelent meg először.
Oldalak száma: 404
Megjelenés: 2023. július 12.
ISBN: 978 615 6502 22 3
Méret: 224mm x125 mm x29 mm
Ár: 5290 Ft.
A könyv önéletrajzi regény, amely egy fiatal erdélyi, mezőségi lány útkereséséről szól. Az író életének abból az időszakából elevenít fel részleteket, amikor esti iskolában tanult Székelyföldön, illetve helyettes tanárként dolgozott. A szülőföld hívása azonban mindennél erősebb, nem tud elhalványulni a szívében, mert minden kudarc és keserű tapasztalat után szüntelen visszamenekül az otthon biztonságos melegébe, a csodálatos Székre, még akkor is, ha tudja, hogy ott sem terem számára boldogság, legfennebb csak a sebek gyógyulnak ott jobban. Így járja megadóan az élet iskoláját az Olt mentén, egy hermetikusan zárt kis, magyar világban, Sepsiszentgyörgy vonzásában, a kemény, kommunista időkbeli Erdélyben, amikor egyetlen dolog jelent menedéket mindenki számára – az őszinte, szép, emberi kapcsolatok, amelyek a közösség megtartó erejét is adják.
Ha valaki azt hiszi, hogy ez úri állás, hát téved. Ez annak jó, aki ezt tanulta, s aki jól tud románul, s aki nem nem szív mindent mellre. – Itt magyartanár nincs is? – Dehogy van. Gyermekből is kevés a magyar, inkább Olténiából küldik ide őket. Mintha a magyar gyermek nem is lenne beteg… – Na de mégis, ha magyar gyermek van, még egy is, azzal csak magyarul kell beszélni, vagy nem? – Na, azt nem ajánlom. S főleg meg ne hallja vagy tudja az igazgatónő, mert azért nagyon haragszik. Azt mondja, legalább itt gyakoroljanak azok, akik nem tudnak románul. – Amíg ezt tárgyalják, csendben, csak maguk között, hogy a másikokat nehogy zavarják, megérkezik az igazgatónő is. Inkább fut, mint jön. – Na, ismét késtem, mert a szarkáktól nem tudtam szabadulni – lihegi. – Te, ezek szarkákat tartanak a házban? – suttogja Júliának, mert nem feledi, hogy ezt már hallotta az előbb is. – Á, dehogy! – nevet Júlia. – Három leánykája van, egy-, két- és négyévesek, azokat nevezi szarkáknak. Egy darabig azt sem tudtam, hogy mit mond minden reggel, a fene tudta, hogy a „kácélé” szarkát jelent. – Hát ilyen zootechnikus vagy? – Kacagnának is, ha lehetne, ha a helyzet engedné. De nem úgy van.
Szász Rozália romániai magyar író, Széken él, 1995-től húsz éven át a Széki TV szerkesztője volt. 1992-ben létrehozta a Fekete-Piros Kulturális Alapítványt, amely kiindulópontja az egész széki, rendszerváltást követő kulturális, hagyományőrző mozgalomnak. 1995-ben ifjabb Csoóri Sándorral és Kobzos Kiss Tamással megszervezte az Első Széki Hagyományőrző Tánctábort. 2014-ben, közéleti tevékenységéért és a falu érdekében végzett munkájáért Szék díszpolgára címmel tüntették ki. Számos helytörténeti kötet szerzője, az Erdélyi Szalonnál 2022-ben jelent meg Az ablak című kitűnő regénye.
