A Kisbéri Ménes története szervesen összefügg a magyar lóversenyzés és telivértenyésztés történetével. A könyv témájának mintegy 200 éves, megszületésének pedig sok évtizedre visszanyúló előzményei vannak.

Vajon miért Kisbéren alapított I. Ferenc József császár állami ménest, adódik a kérdés! Nos, az osztrákok úgy tartják, hogy jó lovakat tenyészteni keleten lehet. A földrajzi és éghajlati viszonyok pedig erre Kisbéren kiválóan alkalmasak.
A reformkorban a Batthyány testvérek Kisbéren fejlett lótenyésztési kultúrát alakítottak ki, amelyet a bécsi udvar hozzáértő döntéshozói jó szemmel felismertek, figyelemmel kísértek. Herceg Batthyány Gusztáv (1803-1883), a kiváló úrlovas, az Angol Jockey Club első külföldi tagja 1829-ben két angol telivér kancát és egy mént hozatott be Angliából, a közeli Ivánkapusztán pedig lóversenypályát építtetett. Gusztáv vásárolta meg a híres Privateert gróf Károlyi György részére. Privateer az 1830-as "Gyepkönyvben" már a győztes lovak között szerepel, 1831-ben pedig Kisbéren fedez 20 aranyért. Ez a nagyszerű mén nemzette az 1836-ban született Furiosót, a kiváló mezőhegyesi törzsalapító mént. Érdekesség továbbá, hogy Hesp Róbert huntsman-ként Kisbéren volt alkalmazásban, a kopófalkát irányította. Mint tudjuk, később Kincsem idomárjaként vált híressé és Kincsem is sok-sok szállal kötődik Kisbérhez. 
Gróf Batthyány Kázmér, Magyarország első külügyminisztere a szabadságharc bukása után emigrációba kényszerült, és 1854 júliusában meghalt. Testvére Gusztáv Angliában telepedett le, ahol az általa vásárolt Galopinnal Epsom Derbyt nyert, de ő tenyésztette St. Simont is, az évszázad versenylovát és örökítőjét. A Kisbéri Ménes alapításának első írásos nyoma egy 1852. július 9-én keltezett dokumentum, amely e könyv kristályosodási pontja, ahonnan napjainkig kalauzolják a szerzők a tisztelt olvasót, bepillantást nyújtva lóversenyzésünk, lótenyésztésünk dicsőséges korszakaiba, de megmutatják a dicstelen pillanatokat is, jelesül a ménes felszámolásának okait és felelőseit is.