A kötetek ismertetője:
 
Kós Károly: Vallomások Erdélyről
Összegyűjtötte, sajtó alá rendezte, szerkesztette és az előszót írta Sas Péter. Részlet az Előszóból: A tematikus kötetben elsősorban arra törekedtünk, hogy a témához tartozó, ismeretlenségük miatt a köztudatba még nem beépült írásokkal és levelekkel bővítsük eddigi ismereteinket. Kós Károly most közlendő, ismeretlennek számító írásai megjelenek ugyan napilapokban, de a tudományos kutatás és az érdeklődő olvasók számára nem voltak ismertek, szakbibliográfiájában sem szerepeltek. Az újdonság erejével ható írásokat a címben megjelölt téma minél teljesebb bemutatása, kibontása érdekében kiegészítettük publicisztikája jól ismert és a tematikába kívánkozó részeivel.
 
Windisch-Graetz Lajos: Egy császár harcol a szabadságért:
Ha sikerült jelen munkámban megközelítően hű képet adni arról a halálos küzdelemről, amit Ausztria utolsó császára és Magyarország apostoli királya folytatott népei szabadságáért egy ellenséges világgal szemben, akkor azért elsősorban tisztelt barátom, dr. Carl von Burckhardt professzor tanácsait és tevőleges segítségét illeti köszönet. Sajnálom, hogy Horthy Miklós tengernagy könyvem megjelenése előtt elhunyt… Abban reménykedtem, hogy írásom állásfoglalásra fogja késztetni, s tisztázza mindazt, amit mint magyar kormányzó tett, s ami dicsőséges haderőnk egykori tisztjétől elfogadhatatlan volt. De így már a történetírás dolga lesz, hogy a teljesen jogosulatlan magyar Horthy-mítosznak véget vessen, foglalja össze a nagybirtokos, miniszter Windisch-Graetz Lajos bámulatos emlékiratának lényegét az egyetlen német kiadás idején.
 
Huszár Károly: A vörös rémuralom Magyarországon:
New York, 1920. augusztus 5.: Százharminchárom nap alatt az óhaza magyar népe a pokol minden kínjait szenvedte át a bolsevista rémuralom alatt. Tanulságul és okulásra írtam e könyvet és ajánlom az amerikai magyarság figyelmébe. Magyar testvéri szeretettel, Huszár Károly, volt magyar miniszterelnök, nemzegyűlési képviselő.
A magyar kommunizmus 133 napja, melyet az 1919. március 21 és augusztus 1. közötti időszak fémjelez, a  forradalmi terror hónapjai voltak Magyarországon, amikor a bolsevikok pillanatok alatt lerombolták a polgári berendezkedést, s utat engedtek a proletároknak a lopásra, vagyonelkobzásra, az ingatlanok eltulajdonítására, továbbá szétverték az oktatást, üzemi tanácsokra bízták az ipart és jegyrendszert vezettek be. Az elégedentlenkedők ellen terrorkülönítményeket hoztak létre, és kíméletlen gyilkolásba kezdtek. A szörnykorszak rémtettei azonban mintha a történelem homályába vesztek volna az elmúlt évtizedek alatt.
 
gróf Klebelsberg Kuno: Utolsó akkordok:
Világpolitika és Kárpát-medence, nemzetközi és nemzeti panorámakép a századelőről. A kultúrpolitikus, jogász, miniszter, a Magyar Történelmi Társulat elnöke gróf Klebelsberg Kuno páratlan karriert futott be a Bethlen-korszakban. A jelen kötet utolsó írásainak gyűjteménye, azok, amelyek a Pesti Napló hasábjain láttak napvilágot a Bethlen-korszak végén. Bennük enciklopédikus tudás és minden pillanatban a művelődésügy fontossága lakozik, s bár emberöltővel korábbi gondolatok széles tárházáról van szó, Klebelsberg enciklopédikus tudásának összefoglalásai a ma olvasójának is elgondolkodtató összefüggéseket mutatnak.
A hajdani első kiadáshoz (1933) gróf Bethlen István írt előszót