top of page

Várható megjelenés: 2023. június 8.

 

Újabb hihetetlen történet: egy katonai napló, amely az alábbi forrásokon alapul:

 1. vitéz NAGY PÁL gyalogsági tábornok csoportparancsnokság naplója és intézkedései.

2. A honvédelmi miniszter szárnysegédének naplója és a Honvédelmi Minisztériumnak az ő útján kiadott intézkedései.

3. A működésbe lépett kormányhű csapatok és parancsnokságok erre vonatkozó jelentései és naplói.

4. A Honvédelmi Minisztérium VI. csoportjának naplója.

 

Az 1921. évi októberi királylátogatás katonai műveleteinek leírását Boholy Jenő tüzér főhadnagy ellenőrzése mellett, a m. kir. állami nyomda Sorbonne típusú betűivel összesen 10 számozott példányban nyomtatta 1922. évi március havában.

 

Szerkesztette: Ligeti Dávid és Veszprémy Bernát László

Az a katasztrófa, amely a magyar nemzetet Károlyi Mihály gróf és társai által előidézett forradalomban érte, felborította ezeréves alkotmányunkat is. Megszüntette az ősi államformát, majd a polgári rend teljes felbontásával a kommunizmus mocsarába taszította az országot. A tanácsköztársaság bukásával visszaállott polgári rend ezek folytán a győző hatalmak önkényének teljesen kiszolgáltatva oly zilált viszonyok között találta az országot, hogy az ősi alkotmány visszaállítása nem volt lehetséges, s egy új alkotmány alapjainak lerakásához kellett fogni. A tanácsköztársaság bukása után alakult ideiglenes kormányok tehát a nemzethez fordultak, s az általános választói jog alapján összeült a mai nemzetgyűlés.

Az új alkotmány első pillérjeként az 1920. évi I. törvénycikk alkottatott, amelyben megállapíttatott, hogy a királyi hatalom gyakorlása 1918. évi november hó 13-án megszűnt, az 1920. évi június hó 21. napjára törvényszerűen összehívott nemzetgyűlés pedig az 1918. évi november hó 16-án hozott határozatával magát feloszlottnak nyilvánította, mely határozatot a főrendiház is tudomásul vett s ezzel az országgyűlés működése is megszűnt. Kimondatott ebben a törvényben, hogy a nemzetgyűlés a magyar állami szuverenitás törvényes képviseletének nyilvánítja magát, amely az alkotmány értelmében az államhatalom gyakorlásának további módját is jogosult rendezni. Kimondja a törvény, hogy a nemzetgyűlés addig, amíg az államfői hatalom gyakorlásának mikéntjét véglegesen rendezi és annak alapján az államfő tisztjét tényleg átveszi, az államfői teendők ideiglenes ellátására kormányzót választ.

Tudva azt, hogy a királyi hatalom gyakorlásának visszaállítása az ország életfeltételeinek alapos veszélyeztetése nélkül külpolitikai okokból nem lehetséges, a kérdés ilyen módon való rendezése közmegnyugvást váltott ki. Ennek ellenére akadtak politikusok, akik ez ideiglenes rendezésbe belenyugodni nem tudtak és a királyi hatalom gyakorlásának erőszakos úton való visszaállítására törekedtek. Ilyen törekvésre vezethető vissza az úgynevezett húsvéti látogatás, mely alkalommal a király maga is belátván a kérdésnek a jelenlegi viszonyok közötti megoldhatatlanságát, önként hagyta el az ország területét. Aki a magyar nemzet működését azóta figyelemmel kísérte, tapasztalhatta, hogy a kérdés mindinkább előtérbe tolatott s a szóvivők egységes támadásokat intéztek a mai uralom megdöntésének elérése végett.

Ily előzmények után jött létre az 1921. évi októberi lázadás, amelynek magvai a rendelkezésünkre álló nyomozati iratok és egyéb feljegyzések jelentések szerint Budapesten és Szombathelyen voltak. A budapesti szervezkedés szálai az Apponyi tér 1. szám alatt lévő irodába vezettek, ahol Schnitzler Ágoston nyugállományú alezredes vezetése alatt szervezett iroda működött, s ahol a vezető szerepet vivő egyének találkoztak és megbeszéléseiket megtartották.

A szombathelyi szervezkedésről a szombathelyi körlet parancsnoka, Guilleaume Árpád tábornok régebben tett jelentést, mely szerint ott már október hó eleje óta rebesgették, hogy a király november közepe táján ismét hazajön, és erre a legitimista királypárt mindent előkészített volna. Mértékadó legitimisták még szeptemberben a pannonhalmi apátságban jöttek volna össze, és dacára az apát ebbeli óvásának, a király visszahozatalának tervét ott megbeszélték volna.

A „T” szervekhez többször érkezett hír, hogy a király Nyugat-Magyarország valamely részében, leginkább a felkelők területén, mutatkozott volna. Állítólag szándéka lett volna e területen a kormányzást átvenni és onnan azután volt országait ismét birtokba venni. Október elején az Ostenburg-zászlóaljnak a puccs-dolgokkal való összeköttetését Guilleaume tábornok Ubl őrnagy útján közölte a vezérkar főnökségével és a Honvédelmi. Minisztérium elnöki D. osztályával, ahol azonban a hírt kétkedéssel fogadták. Sigray gróf és Mikes püspök királypropagandája pedig a hivatalos körök előtt sem lehetett kétséges, mert ezt nyíltan űzték.

 

 

A királypuccs katonai története, 1921

5 290 Ft Szokásos ár
4 232 FtAkciós ár
    bottom of page